Eddig húsz ember meghalt és ötvenkilenc megsebesült egy ukrán pláza elleni rakétatámadásban – a tragédia képei bejárták a világsajtót. De vajon mit mondanak a civilek elleni támadásról az oroszok, és mit mutatnak a bizonyítékok?
Éjjeli beszédében hozta nyilvánosságra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt a videót, amelyen a kremencsuki Amstor bevásárlóközpont ellen elkövetett támadás pillanatai, a becsapódó rakéta és az ezt követő robbanás látható. A támadásban legalább 20 ember halt meg, 59 másik pedig megsebesült, azonban ezek a számok még nem tekinthetők véglegesnek.
A videót – ami azóta bejárta az egész világsajtót – a bevásárlóközpont közelében lévő gyár ipari kamerája rögzítette, amelyen néhány képkocka erejéig maga a rakéta is látható. Az ukránok szerint a fegyver egy H-22-es típusú, nagy hatótávolságú cirkálórakéta volt, amit még a Szovjetunióban fejlesztettek ki a 60-as években tengeri célpontok, például repülőgép hordozók ellen. Ezért már a hétfői támadás után találgatás kezdődött arról, hogy mi is lehetett az oroszok valódi célja a támadással, és miért használtak ilyen nagy erejű fegyvert egy közönséges bevásárlóközpont ellen.
Nem vet jó fényt az orosz hadiiparra
A mostani támadás persze nem az első eset volt, amikor az oroszok civil célpontokra mértek csapást az ukrajnai háborúban. Emlékeztetőül: április 8-án az orosz rakéták csapódtak be a kramatorszki vasútállomás környékén, amelyek közül az egyik az épületet érte, ahol vagy ezren tartózkodtak. Az evakuálásra váró civilek közül 59-en meghaltak, 110-en pedig megsebesültek, az akkor készült felvételek pedig sokkolták a világot. Az ukrán elnök Oroszország háborús bűncselekményének nevezte a támadást, Moszkva viszont mindvégig tagadta, hogy köze lett volna a rakétacsapáshoz. Árnyalja azonban az oroszok állítását, hogy közvetlenül a támadás után az orosz állami média még sikeres légicsapásról számolt be egy ukrán katonai konvoj ellen. Miután azonban kitudódott, mi is történt valójában, az oroszok azonnal tagadták, hogy ők lennének a felelősek, sőt az orosz védelmi minisztérium egyenesen álhírnek minősítette a vasúti pályaudvar elleni támadásról szóló beszámolókat. Később aztán az oroszok azt állították, hogy a rakétákat valójában az ukránok indították Dobropillia városából, Tocska rakétákat pedig az orosz hadsereg már nem is használ jó ideje. A támadás körülményeit azóta több oknyomozó portál is megvizsgálta, amelyek arra a következtetésre jutottak, hogy valószínűtlen, hogy a kramatorszki vasútállomás elleni támadás az ukránok „hamis zászlós” akciója lett volna, ehelyett az oroszok valószínűsíthetően pontatlan fegyverekkel támadtak.
Az orosz rakéták pontosságát illetően az ukrajnai háború kezdete óta egyébként is egyre több a kétely, ami nem vet jó fényt az orosz hadiipari mérnökökre. Pedig a szíriai háborúban kitűnően vizsgáztak a legújabb fejlesztések, olyannyira, hogy az oroszok rengeteg új megrendelést kaptak ezekre a fegyverekre. Ám a szovjet időszakban gyártott rakéták precizitása még messze elmarad ezektől, ráadásul abban az időszakban a szovjet vezetést a hidegháborús lázban sokkal kevésbé érdekelték a járulékos veszteségek. Ráadásul az már elég korán kiderült, hogy az oroszok nem csak a legújabb fegyvereiket vetik be most Ukrajnában, hanem a szovjet korszakból maradt rakétáikat is használják. Ami így a Tocskákat illeti, az Amnesty International már a kramatorszki vasúti pályaudvar elleni támadás előtt jelezte, hogy az oroszok használják ezeket a fegyvereket.
Később a a belarusz Hajun Project még videófelvételeket is közölt arról, hogy orosz katonai teherautók Tocska-rakétákkal tartanak Ukrajna felé. Ebbe a sorba illeszkednek a kremencsuki bevásárlóközpont ellen indított H-22-es rakéták is, amelyeket még 1962-ben fejlesztettek ki, és meglepő módon most használhattak először háborúban. Ezeknek a rakétáknak különben egyáltalán nem jó a nemzetközi megítélésük, a brit védelmi minisztérium június közepén egyenesen kijelentette, hogy ezek a fegyverek nagyon pontatlanok, ezért az alkalmazásuk súlyos járulékos károkkal és áldozatokkal járhatnak.
Nem alkalmasak precíziós támadásokra
Jelenleg úgy látszik, hogy a britek figyelmeztetése beigazolódott, mert mint kiderült, hogy a közelben lehetett az a célpont, ami ellen az oroszok eredetileg a támadást indították. Érdekes módon ezzel részben összevág az oroszok védekezése is, amit Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese adott elő az ENSZ biztonsági ülésén. A diplomata szerint az orosz hadsereg nem hajtott végre csapást a bevásárlóközpont ellen, ehelyett az Egyesült Államokból és más európai országokból kapott, nyugati gyártmányú fegyvereket és lőszereket tartalmazó raktárakat találtak el, a plázára pedig csak átterjedt a tűz abból a raktárból, ahol a fegyvereket tárolták. Vagyis igen valószínű, hogy az oroszok célja valóban egy közeli fegyverraktár lehetett, csak a rakéta (ismét) célt tévesztett.
Ezt igazolják az azóta közzétett nyomozati anyagok is, amelyekből az látszik, hogy a két kremencsuki rakétatalálat közül az első a plázát érte, a második pedig – tíz másodperccel később – azt az üzemet, ahol régebben valóban folyt hadiipari termelés, most viszont raktárnak használhatták (ez a sorrend persze egyértelműen cáfolja, hogy a fegyverraktárból terjedt át a tűz a bevásárlóközpontra). Hogy miért tévedhetett célt az egyik H-22-es rakéta, arra pedig nem is olyan nehéz a válasz: egész egyszerűen azért, mert ezeket a fegyvereket nem úgy tervezték, hogy ezekkel precíziós támadásokat lehessen kivitelezni földi célpontok ellen. Míg a nagy repülőgép-hordozók könnyű célpontnak számítanak ezeknek a rakétáknak, addig a földi célpontok ellen még hatékonytalannak is számítanak. Ez azonban cseppet sem változtat azon a tényen, hogy ez esetben – hasonlóan a kramatorszki pályaudvar elleni támadáshoz – itt is háborús bűncselekmény történt.
