Szeptember 17–26. között immár harmadik alkalommal rendezik meg Budapesten a világirodalmi fókuszú PesText fesztivált, melynek célja, hogy bemutassa, miként képesek az eltérő nyelvek és kultúrák irodalmi alkotásai megjelenni más nemzetek irodalmában, olvasmányélményei között.
– A PesText küldetése, hogy ráirányítsa a figyelmet az egyik legfontosabb irodalmi tevékenység, a műfordítás jelentőségére, mely talán nem mindig kapja meg azt a figyelmet az irodalmi közéletben, amit megérdemelne – fogalmazott lapunknak Szerényi Szabolcs, a Pestext fesztivál kommunikációs vezetője. – Az elmúlt másfél év ráébresztett minket arra, hogy mennyire fontos a földrajzi közelség, a regionalitás szerepe. A koronavírus-járvány hatására felborultak a nemzetközi viszonyrendszerek, sok minden, amit természetesnek hittünk, alapjaiban változott meg. Úgy véljük, a kölcsönös félelem és határlezárások korszakában az irodalom lehet az egyik olyan kapocs, amely még képes összehozni és párbeszédre bírni a különféle nyelveken író és olvasó embereket. Szeretnénk hinni, hogy a bezárkózás nem tart örökké, épp ezért küldetésünk, hogy ezekben a furcsa időkben is figyeljünk a környező országok, Kelet- és Közép-Európa, valamint a visegrádi négyek irodalmára. A V4-országok egyébként is mindig kiemelt szerepet kapnak a fesztiválon, mivel fontosnak tartjuk, hogy az angolszász, a francia és a német irodalom világszintű dominanciája mellett ráirányítsuk a figyelmet a minket körülvevő országok – a V4, a Balkán, a balti és a szláv nyelvek – irodalmára is. Természetesen azonban ez sem kizárólagos fókusz.
Érkezik Andri Snær Magnason, aki 2019-ben Levél a jövőnek címmel búcsúlevelet írt az első elolvadt izlandi gleccserhez. Az egyik legnépszerűbb izlandi szerző másodszor látogat el Magyarországra, most a negyedik magyarul megjelent kötetét mutatja be. Az Időről és a vízről című tudományos ismeretterjesztő munka személyes, mégis globális nézőpontból beszél a világot fenyegető környezeti katasztrófáról.
A Chaos Walking-trilógia szerzője, Patrick Ness ugyan online csatlakozik a fesztiválhoz, kifejezetten aktuális és fontos témát fog feszegetni. Legújabb, Szabadság című regénye ugyanis egy vallási közegből érkező, 17 éves, meleg fiú, Adam Thorne egy napját követi végig, és bemutatja, hogyan ismeri fel valaki saját maga értékét, és küzd meg a külvilág elutasításával. Az egyik legjelentősebb flamand író, Stefan Hertmans is csak virtuálisan lesz jelen a fesztiválon, ő az utcán heverő történelemről fog beszélni. Második magyarul megjelent regényét, mely egy szerelme miatt zsidó hitre áttért, eltévelyedett lány történetét beszéli el, a Cambridge-i Egyetem kézirattárában található XI. századi történelmi dokumentum inspirálta.
A négy fő helyszínen – a budai Ottlik-kertben, a B32 Galériában, az A38-on és a Petőfi Irodalmi Múzeumban – zajló fesztiválon a Nézőművészeti Kft. felolvasószínházi előadásán Olga Tokarczuk, Szvetlana Alekszijevics és Louise Glück szövegeiből válogatnak, a Márkos Albert és Sena nevével fémjelzett WH Zenekar Németh Jucival kiegészülve eredeti nyelven és magyarul felváltva, hol prózában, hol énekben szólaltatja meg Justus Pál, Szabó Lőrinc, Szabó T. Anna, Varró Dániel, Székely Csaba, Nádasdy Ádám és Papolczy Péter különböző Shakespeare-fordításait, de itt adják át a Fiatal Írók Szövetsége 2016-ban alapított Csáth Géza-díját is. A Pestext idei irodalmi pályázatának tematikája a „Buborék” volt. A pályaművekből és felkérésre írt szövegekből született fanzint a szerzők – többek között Pavla Horáková és Rebecca Salentin –, valamint a pályázat zsűrijének tagjai – lapunk szerzője, Vass Norbert, illetve Borbáth Péter fordító-szerkesztő –, illetve a pályázat közönségdíjasa, Erdődi-Juhász Ágnes és a szakmai díjazott, André Ferenc mutatja be. A részletes program elérhető a Pestext fesztivál honlapján, valamint Facebook- és Instagram-oldalán.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/37. számában jelent meg, szeptember 10-én.
