Egy pantomimművész, egy színész, egy bűnöző és egy nemes ember – négy férfi, aki mind ugyanarra a nőre vágyik. A vágy titokzatos tárgya Garance. Ennek az öt embernek a boldogságkereséséről, a szerelem lélektanáról és a színház felmagasztalásáról szól a francia költő, Jacques Prévert és Marcel Carné rendező Szerelmek városa című filmje, amelyet a második világháború árnyékában egy észak-franciaországi erdőben írtak meg, majd 1945-ben félig titokban forgattak le, mivel a stábból többen is zsidó származásúak voltak. A Szerelmek városát, amely egyszerre melodráma, szatirikus felhangokkal átszőtt bohózat és románc, fél évszázaddal később a francia kritikusok minden idők legjobb filmjének választották.
Színházi adaptációját, melyet nemrég mutattak be a Vígszínházban, a teátrum A nagy Gatsby című előadását is jegyző alkotói gárda – ifj. Vidnyánszky Attila rendező, Vecsei H. Miklós író, Kovács Adrián zeneszerző, Mester Dávid karmester és Pater Sparrow díszlettervező – készítette. Carné nagyszabású és költői rendezését képtelenségek tűnik színházivá tenni, de ifj. Vidnyánszky Attila és Vecsei H. Miklós nem is ragaszkodott ehhez görcsösen, inkább apró elemeire szedték a filmben felépített világot, és újraírva a dialógusokat édesbús valóságot alkottak belőle. Pici életek és óriási álmok – a kívülállóság, a mindent felemésztő szenvedély, az elérhetetlen kapcsolatok és a mulandóság története lett olvasatukban a Szerelmek városa, ahol szeretők és gyilkosok, színházigazgatók és utcaseprők, kéregetők és nemesek keresztezik egymás útját, miközben mindannyian elveszve kóborolnak a világban.
Ahogy a járvány az életünket, úgy állította feje tetejére a színházat a fiatal alkotógárda. A színpad és a takarás határvonalai elmosódnak, színész lesz a díszletező, öltöztető a művész, a tapsrend a darab részévé válik, a történet két helyszíne, a színház és a Bűn utcája is egymásba ér. Filmszerű álomképeken elevenedik meg Gáránsz (Radnay Csilla) és az érte epedő férfiak – Bábtiszt (Gyöngyösi Zoltán), Frederick Lö Metrö (Wunderlich József), Eduard gróf (Hirtling István), Pier Fránszoá (Csapó Attila) – vívódása, az egész előadás egy elnyújtott képfolyam, a dialógusok és a dalok egymásból következnek, lélegzetvételnyi szünet sincs.
A Szerelmek városa nem könnyű előadás, túlzsúfolt és cizellált, miközben lecsupaszított és túlontúl egyszerű, nyomasztó és felemelő. Radnay Csilla érzékenyen formálja meg a titokzatos Gáránszt, magával ragadó Gyöngyösi Zoltán pantomimjátéka, ahogy Wunderlich József is kiváló Frederick Lö Metrö szerepében.
Szerelmek városa. Jacques Prévert filmforgatókönyvét magyar színpadra alkalmazta Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila. Rendező: ifj. Vidnyánszky Attila. Vígszínház
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2021/37. számában jelent meg, szeptember 10-én.
