Hosszas szakmai előkészítés és egyeztetés után a kormány arról döntött, hogy 2022. január 1-től a Várkapitányság NZrt. Régészeti és Tudományos Igazgatósága a Magyar Nemzeti Múzeum részévé válik, így ismét a Nemzeti Múzeum végezheti a régészeti örökségvédelmi feladatokat a lelőhelyek felderítésétől a feltáráson és feldolgozáson át a közönségkapcsolatokig – jelentette be pénteki Facebook-bejegyzésében a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM).
A közösségi hálón kiadott tájékoztatás szerint az „MNM összességében több mint 1300 régészeti projektet fog lebonyolítani, a lelőhely-diagnosztikai vizsgálatoktól, a beruházásokhoz kapcsolódó régészeti megfigyeléseken át egészen a tervásatásokig, amelyek a régészek által kutatott témák mellett a magyar államisághoz és a nemzet történetéhez kapcsolódó lelőhelyeket fognak érinteni”.
A hírrel összefüggő kérdés, hogy vajon a megyei múzeumoknak milyen feladata lesz ebben a rendszerben? A közlemény úgy fogalmaz: „A Magyar Nemzeti Múzeum mindezt a teljes hazai múzeumi világgal összefogva, a régészeti feltárásra jogosult intézmények koordinációjával végzi el, velük a legjobb szakmai partnerségre törekedve.”
– A Nemzeti Régészeti Intézet feladata lesz többek között a nagyberuházásokhoz kapcsolódó megelőző régészeti munkálatok országos koordinációja, a régészeti lelőhelyek országos felderítésének (régészeti topográfia) újraindítása, és a régészeti érintettséggel rendelkező műemlékek kutatásában való közreműködés. Emellett az integrációval új távlatok is nyílnak a régészet számára, hiszen mind a kísérleti régészet, mind a régészeti parkok és a közösségi régészet, mind pedig a tervkutatások területén komoly szándék van az előre lépésre. A fontos tudományos célok elérése, valamint a régészeti és múzeumi feladatok megvalósítása érdekében az MNM NRI együttműködik a régészeket képző tudományegyetemekkel, a tudományos testületekkel és intézetekkel, a vidéki múzeumokkal és a szakmai szervezetekkel. A hatékony és zökkenőmentes régészeti feltárások lebonyolítása során — figyelembe véve a nemzetgazdaság érdekeit — az MNM hangsúlyosan együtt kíván működni a vállalati szektorral, a beruházókkal, a NIF Zrt.-vel, a HIPA-val, illetve az építőipari kivitelező vállalatokkal – olvasható a pénteki Facebook-bejelentésben.
A közlemény végén az is kiderül, hogy az MNM főigazgatója, L. Simon László az új intézet felállításával, a Várkapitányságból történő átcsoportosítás levezénylésével Virágos Gábor megbízott főigazgató helyettest bízta meg. A tájékoztatás szerint az MNM a Várkapitányság NZrt.-től a régészeti feladatellátással együtt 106 munkavállalót vesz át, és továbbra is vezető marad az onnan leigazolt Kreiter Eszter és Pusztai Tamás is.
Az átszervezéssel megbízott vezető személye azért érdekes, mert ahogy arról a HVG már tavaly nyáron részletesen beszámolt: „Virágos Gábor annak az állami ásató cégnek, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnak (KÖSZ) volt a vezetője 2010 előtt, amelyiknek a támadásával L. Simon kultúrpolitikusként a nagyobb nyilvánosságban bemutatkozott. A korábban az Írószövetség titkáraként vitézkedő L. Simonnak a 2010-ben összeült parlamentben az egyik első módosító javaslata épp a régészeti jogosítványok visszaadása volt az megyei múzeumok számára, ami gyakorlatig a KÖSZ halálos ítélete lett. Ezután hosszú hadjárat kezdődött a társaság ellen, még parlamenti albizottság is alakult, hogy bebizonyítsa, milyen drágán, és rosszul dolgozott.”
Az elsősorban középkorral foglalkozó Virágos Gábor 1996-ban diplomázott az ELTE Régészettudományi Intézetében, 2001-ben, az első Orbán-kormány idején tett kulturális igazgatásból közigazgatási szakvizsgát, és lett még ugyanabban az évben kulturális örökségvédelmi szakértő a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. Doktori tanulmányait a CEU-n végezte középkortudományból, majd 2003-ban az ELTÉ-n honosíttatta.
A Hvg egyébként már fél éve arról cikkezett, hogy L. Simonnak Virágos Gábort szánja az MNM égisze alatt újra létrehozni szándékozott központi régészeti bázis vezetőjének.
