– Rengeteg a párhuzamos struktúra, ahol racionális szervezéssel felére csökkenthetőek lehetnének a költségek és hatékonyabbá lehetne tenni a munkát. Abban sem vagyok biztos, hogy szükségünk van ennyi kulturális intézményre – erről beszélt az Indexnek adott interjúban a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Demeter Szilárd szerint racionális szervezéssel felére lennének csökkenthetőek a költségek, így hatékonyabb lenne a munka. Példaként említette, hogy „tucatnyi komolyzenei együttest tartunk el közvetlenül vagy közvetett módon állami forrásból”, ők pedig rengeteg pénzbe kerülnek szerinte. Úgy látja, ha van tizenkét komolyzenei együttes, amiből egyszerre, egy időben négyet lehetne színpadra állítani, akkor lehetne összesen is csak négy állami finanszírozott együttes, „ahol minden zenész akkora fizetést kap, hogy ne kelljen öt-hat helyről összekaparnia a pénzét.” A főigazgató szerint ez a fajta menedzsmentlogika hiányzik a kultúrából.
Demeter szóba hozta a kortárs magyar irodalom helyzetét is, miután legutóbb azt mondta, annak nyolcvan százalékát szerinte ki lehetne kukázni. A főigazgató úgy látja, a szerzők jó része azt gondolja magáról, csak azért nem világhírűek, mert magyarul alkotnak. Ez viszont az ő „szigorúan személyes véleménye szerint” nem igaz. Lát írókat, akiket lehetne építgetni, de ezt még mindig nem gondolja az első vonalnak. „Nem tudom alátámasztani, ez csak a személyes sejtésem, de talán azért, mert nem a saját történeteinket írjuk. A kortárs magyar irodalom jelentős része öncélú, nem irodalom, hanem irodalmi mutatvány, és amikor ezt mondom, az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában gondolkodom. A világirodalom is hasonló állapotban van. A legjobb fokmérője ennek, hogy a költők, írók egykori megmondó szerepét ma a stand up komikusok vették át. Abban reménykedem, hogy most, amikor Európában beüt az energiaválság, felértékelődik a könyv, mint kultúrahordozó”, fejtegette a főigazgató, megjegyezve, hogy a Ceausescu-diktatúra idején petróleumlámpa fényénél is élvezhető volt egy jó könyv.
Arról jelenleg nem beszélnek, mikor kerül végleges helyére az Országos Széchényi Könyvtár, Demeter szerint Orbán tavasszal azt mondta neki, 2024-ig nem lát reális esélyt arra, hogy sok milliárdot költsenek ingatlanfejlesztésre. A Hajógyári-sziget egyes területeinek, az Andrássy-palotának, az Írószövetség Bajza utcai székházának, egy szegedi ingatlannak és egy-egy szolnoki és nyíregyházi volt rádióépületnek a megvásárlására viszont már van érvényes szerződés.
Szóba került az is, hogy a kata átalakítása, részbeni kivezetése rosszul érinti a kulturális élet legtöbb szereplőjét. Arra jutottak, hogy kellene egy kreatívipari adózási forma, sok zenész pedig azt mondta neki, hajlandó lenne többet adózni, de nem akar könyvelőkkel bajlódni. Demeter megpróbálja előkészíteni ezt az adózási formát a szakmai szervezetekkel közösen, hogy aztán képviselni tudja a miniszterek előtt.
