Hol is lehet az a hely, ahol még az ökör is? Az erdélyi Magyarpéterlakán, amely Szászrégentől délre alig húsz kilométerre, Marosvásárhelytől észak-keletre pedig alig harmincra fekszik. Ez a vidék a Felső-Maros mente, a Maros és a Nyárád közti dombvidék. Zenéje, táncai a székely hagyományt mutatják. A magukra hagyott ökrök pedig a mendemonda szerint az egyik gazda mustját itták meg – innen a mondás
Csiszár Aladár (1937–2022) híres prímása volt a vidéknek. A Népművészet Mestere díjat is elnyerte 2014-ben. Nemcsak ennek a vidéknek, de egész Erdélynek egyik legjelentősebb muzsikusa volt. Az ő zenei anyagát, hagyatékát mutatja most be nekünk a Magos együttes. Csiszárt – mint annyi sok más falusi muzsikus zsenit – Kallós Zoltán fedezte fel, aztán gyűjtött tőle mindenki, aki arra járt. Nemcsak az ő, hanem Lunka József hegedűs dallamai is felcsendülnek a lemezen, valamint hallhatjuk Buta József „Gunci” és Bóné Sándor cimbalmos muzsikáját is – újraértelmezve.
A Magos zenekar több mint tíz éve játszik, a prímás Soós Csaba, a zenekar tagjai Enyedi Tamás (cimbalom), Prihoda István (bőgő). Közreműködik Enyedi Ágnes (ének), és most közéjük állt még két vendégzenész, Fekete Márton és Salamon Soma, valamint három férfi énekes. Enyedi Ágnes most a megszokottól kissé eltérően, kissé magasabb hangfekvésben énekel, hangszíne így kissé szokatlan. Ezzel azonban alkalmazkodik a vidék szokásaihoz, és talán önmagát is kipróbálja. Nem baj, ha egy művész vált időnként. Az idő úgyis megmutatja, hogy jó úton jár-e. Mindenesetre remek stílusérzékét és plasztikus hanghordozását most is jól érzékelhetjük. Kiemeli a finom szépséget a speciális, mindössze a cimbalomra szorítkozó kíséret is a péterlaki dalok esetében. De hallunk tőle olyan örök igazságot is, mint amit az egész Székelyföldön ismert dal mond: „Ifijúságom telik el, azért a szívem hasad el / Ifijúság gyöngykoszorú, ki elveszti, de szomorú.”
Polgári társastáncok a nép körében meghonosodott, azaz folklorizálódott változataival zár a lemez. Mert a világ ilyen, a népzenébe ez is, az is bekerül, aztán ha sokaknak tetszik, ott is marad. Stílusos előadásban halljuk itt például a Gólya-tánc dallamát (Elfogyott a mákos tészta…), ami nemcsak itt, más vidékeken is beférkőzött a néptánczenék sorába. Az ott megszokott oktávtörésekkel, dallami variánsokkal éneklik most is. A CD-t a Fonó adta ki, külön öröm, hogy nagy gondot fordítottak a lemezkísérőre, kitűnő magyarázatokat, a figyelmet jól irányító, informatív gondolatokkal teli füzetet kapunk a hanganyag mellé. Ne csak az értse, aki úgyis érti, tanulhasson más is.
Kottával minden zenét le lehet írni. Minden zenei momentumnak van megfelelő jele, ami a hang helyét, időtartamát és előadásmódját is megmutatja. Egy dolgot nem mutat meg a kotta, azt, hogy a zene születésekor mire gondolt a szerző. Mire, hogyan, kinek szánta azt a darabot. Nos, a népzenei alkotások nem egy szerző művei, nemzedékek kezén-hangján csiszolódtak, nem egy emberhez köthető egy-egy dallam. Talán ezért is nehezebb egy kissé ennek a rögzítése a kottában. Nehezebb, de nem lehetetlen. Milyen szerencse, hogy a Magos együttes tagjai is, ahogyan a ma a folkszínpadot betöltő zenészek nagy része, személyes kapcsolatok révén ismerte meg ezt a muzsikát. Szívből szívbe ment az üzenet. Izgalmas zene, remek előadásban, ez a Magos legújabb albuma.
Ahol az ökör is bort iszik! Magyarpéterlaki népzene, Magos együttes. CD, Fonó 2022. 2500 Ft
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/5. számában jelent meg február 3-án.
