Svédország jobbra tart

Hiába szerezték meg a legtöbb szavazatot a múlt vasárnap rendezett parlamenti választáson a svéd szociáldemokraták, ez várhatóan kevés lesz ahhoz, hogy kormányt alakíthassanak koalíciós partnereikkel. A bevándorlásellenes Svéd Demokraták (SD) ugyanis kitűnően szerepeltek a megmérettetésen: a második legnagyobb párttá léptek elő, maguk mögé utasítva Svédország tradicionális jobboldali pártját, a Mérsékelt Pártot. A parlamenti matematika ráadásul a lapzártánkkor ismert, a szavazatok 98 százalékos feldolgozottságánál azt mutatja, hogy a 349 fős Riksdagban, vagyis a svéd parlamentben most többségbe kerülhetnek a jobboldali pártok, amelyek ha kormányra lépnek, új útra terelhetik Svédországot.

Hogy világosan lássuk ezt az új svéd utat, mindenekelőtt az SD-t kell megismernünk, amely a jobboldali kormány legfontosabb ereje lenne. Az 1988-ban alapított párt egykor a legkülönbözőbb szélsőjobboldali csoportokat egyesítette, azonban az új vezetés a kilencvenes évek közepén már nyilvánosan elítélte a nácizmust, és kiszorították a szélsőséges tagokat. Ez a tendencia folytatódott 2005-ben, amikor a párt jelenlegi vezetője, a fiatal Jimmie Akesson került a szervezet élére, aki rengeteget tett azért, hogy az SD megszabaduljon szélsőjobboldali gyökereitől. Ahogy a párt korábbi szimbólumát, a svéd nemzeti színű fáklyát lecserélték egy kék-sárga virágsziromra, úgy nyert egyre nagyobb teret az SD retorikájában a populizmus.

• Hogyan emelkedtek fel a Svéd Demokraták?
• Hogyan pacifikálta magát a párt?
• Milyen problémákkal szembesülhet az új kormány?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 16-án megjelent, 2022/38. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!