Oroszország már több mint egy éve folyó ukrajnai agressziója az orosz kutatókkal folytatott tudományos kooperációkra is rányomta a bélyegét – ezek nagy része megszűnt. Bár szokás azt mondani, hogy a tudomány pártatlan, semleges, csak a tények iránt elkötelezett, ez a valóságban messze nincs így. Az Európai Atommagkutató Központ (CERN) az orosz–nem orosz kollaborációk legforróbb pontja, így nem is annyira csoda, hogy egy éve patthelyzet hátráltatja a kutatásait. Ezt most sikerült feloldani, de a jövő meglehetősen reménytelennek látszik.
Az idősebb részecskefizikusoknak, akik már az előző hidegháború során is a szakma elitjébe tartoztak, ez a helyzet annyira talán nem is újszerű. Mindig is volt bizonyos kommunikáció a nyugati és a szovjet atomfizikusok között, noha a tudományterületük szinte elválaszthatatlan volt a nukleáris fegyverkezéstől. „A hidegháború alatt az orosz és az amerikai fizikusok interakciói, illetve a fizikusok és a kormányaik közötti kommunikáció azt a célt szolgálta, hogy a háború maradjon is hideg” – írta Nina Fedoroff orosz származású, de már Amerikában született molekuláris biológus, „amerikai amerikai” szerzőtársaival együtt tavaly márciusban a Science folyóiratban közzétett nyílt levelében, amelyben azt kérték, hogy „Putyin Ukrajna ellen indított brutális, provokálatlan háborúja” miatt a Nyugat ne hagyja magukra az orosz kutatókat.
• Hogyan viszonyulnak az orosz tudósok a háborúhoz?
• Milyen mértékű velük az együttműködés?
• Mi lehet az áldatlan helyzet megoldása?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
