„Jelentőpontokat” hoznak létre Németországban, hogy a korrupciós ügyekről és az egyéb visszaélésekről informálni lehessen egy adott vállalat vezetőségét, a szövetségi hatóságokat. A törvény hatálya kiterjed az alaptörvény-ellenes kijelentésekre is, amelyben többen a véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását látják.
Tavaly decemberben megszavazták, idén májusban életbe lép Németországban az elsőre homályos című, az adatszolgáltatók védelméről szóló törvény. Hogy ki pontosan az adatszolgáltató, és miért szorul védelemre, arra a jogalkotók pontos választ adtak. Pontosat és meghökkentőt.
A rendelkezés eredetileg válasz az Európai Unió kívánságára. Az EU annyit várt el, hogy a munkahelyi-szakmai tevékenységük során jogsértésekről értesülőket és erről hivatalos bejelentést tevőket részesítsék védelemben, hogy ne fenyegesse őket foglalkoztatójuk részéről a bosszú lehetősége. (Az irányelvet egyébként a tagállamoknak 2021. december 17-éig kellett átültetniük saját jogrendszerükbe.) A javaslat eredeti célja az uniós elvárások alapján annyi, hogy ha valaki illegális visszaélésről, korrupcióról, adóelkerülésről, vesztegetésről, egészséget, illetve életet veszélyeztető bűncselekményről értesül, és ezt bejelenti, akkor az információért cserébe védelemben kell részesíteni. Ahogy az egyik, a nagyközönség számára készült anyagban olvashatjuk, meg kell védeni „például a pénztárost, ha rájön, hogy a boltvezető a lejárt terméket átcímkézi; a könyvelőt, miután felfedezte, hogy a vezérigazgató a céges számláról fizeti a magánútjait”. Mert valószínűleg „a jogsértést látva felötlik bennük: tegyenek-e bejelentést a köz érdekében, netán akkor is, ha ezzel a jövőjük veszélybe kerül”.
• Mi történik a bejelentésekkel?
• Miként korlátozhatja mindez a véleményszabadságot?
• Milyen hagyományai vannak ennek Németországban?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
