Egyre jobban tartanak a kínaiak a jövőtől

Elmúlóban a kínai nép optimizmusa, amely az 1,4 milliárd lakosú ország gazdaságát hajtotta – állapította meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ), amely a kínai társadalom és a gazdaság összefüggéseiről írt cikket. Egy helyi közgazdász szerint a folyamatnak a világ többi részére nézve is lesznek következményei.

Bár Kína mára maga mögött hagyta a zéró covid-politikáját, az országnak nem sikerült visszanyernie a korábbi magabiztosságát. A kínai vállalatok ugyanis olyasmivel találták szembe magukat, ami az ország gazdasági nagyhatalommá válása óta eltelt 40 évben nem fordult elő: sok kínai ugyanis azt érzi, rosszabbak a kilátásaik, mint öt évvel ezelőtt. Felidézték: a korábbi közvéleménykutatások arról tanúskodtak, hogy a kínaiak nemzetközi összehasonlításban is rendkívül optimistán tekintenek a jövőbe. A tekintélyes német lap szerint ez a bizakodás hajtotta előre a kínai gazdaságot, amely az ezredforduló óta évente átlagosan 9 százalékos GDP-növekedést produkált.

Mára viszont az ország egy olyan birodalom benyomását kelti, amely gondokkal kénytelen szembenézni. Legalábbis egy 50 ezer alkalmazott megkérdezésével folytatott kutatás alapján minden második tart attól, hogy elveszíti idén az állását. A lapnak nyilatkozó shanghaji közgazdász, Csang-Csün szerint az elbizonytalanodásról tanúskodik a bankbetétek korábban nem tapasztalt növekedése is.

• Milyen következményei lehetnek máshol, ha Kína változik?
• Milyen költségei és lehetőségei vannak ma Kína lakosainak?
• Hogyan függ össze az ideológia és a gazdaság?