Ellenzékgyalázás – és azon túl

Nem tudom, feltűnt-e már valakinek: a helyzet kezd hasonlítani egy abszurd komédiához. A független, valamint a függő, nemkülönben a közösségi médiában nyilatkozók számára újabban szinte kötelező gyakorlattá lett, hogy a lábukat beletöröljék a parlamenti ellenzék pártjaiba, sürgetve mielőbbi eltűnésüket, amit a dolgok jelenlegi állása mellett a politikai kibontakozás legelső feltételének szokás tartani.

Ami azt illeti, magam is így gondolom. Erre azonban több szót most nem vesztegetnék, nehéz is lenne e tárgyban valami újat mondani. Hanem ott folytatom, ahol az alapos elemzések, kegyetlen vádiratok és megsemmisítő szatírák véget érnek. Hitelüket vesztett pártok ugyanis nem önfelszámolás útján szoktak eltűnni a politika porondjáról, hanem úgy, hogy kiszorítja őket a frissen támadt vetélytárs.

Kérdezem tehát: hol a pokolban készülődnek ezek a friss erők? Merthogy a nagy hangzavarban egyetlen párt, mozgalom vagy akár szakszervezet alakulásáról se hallani.

A teljes cikket a Magyar Hang augusztus 5-én megjelent, 2022/32. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!