Európában „rendkívül idegen” az árnyékkormány intézménye

Ausztrál és brit mintára állított árnyékkormányt a Demokratikus Koalíció (DK) Dobrev Klára vezetésével. Vajon mely más országokban bizonyult hatékonynak árnyékkormány felállítása, és érdemi előnyt kovácsolhat-e magának ebből a DK? Rajnai Gergelyt, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjét kérdeztük.

Az árnyékkormánynak Nagy-Britanniában, valamint a volt brit gyarmatokon több évtizedes hagyománya van – nyilatkozta Rajnai Gergely a Magyar Hang megkeresésére. Szerinte az intézmény nem véletlenül csak a brit, úgynevezett westminsteri rendszerekben számít bevettnek. Ezekben az országokban ugyanis kétpártrendszer van, így mondható, hogy az árnyékkormányok sikeresek, hiszen előbb-utóbb hatalomra jutnak. Más országokban az árnyékkormány éppen azért ritka, mert feltehetően többpárti koalíciót kell majd kialakítani a kormányzáshoz, így egyetlen párt nem állíthat minisztert minden minisztérium élére. – Ráadásul a minisztériumok elosztására csak a választási eredmények ismeretében lehet alkukat kötni – hívta fel a figyelmet.

Sok helyen bukott

– Nyugat-Európában tulajdonképpen minden árnyékkormány rövid úton „megbukott” az elmúlt évtizedekben – jelezte Rajnai Gergely. Jellemzően ezekben az esetekben az történt, hogy a legerősebb ellenzéki párt alakított árnyékkormányt, majd más, ezzel az eszközzel nem élő pártok megelőzték őket a versenyben. Erre láttunk példát Olaszországban a 2000-es, illetve Franciaországban a 2010-es években.

• Hol volt sikeres az árnyékkormány intézménye?
• Mi az, amiért ez visszaüthet a választók előtt?
• Miért jelenthet ez mégis előnyt az ellenzéki térfélen?

A teljes cikket a Magyar Hang szeptember 23-án megjelent, 2022/39. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!