Orosz–ukrán konfliktus: fenyegetések valódi háború nélkül

Katonai-technikai kérdésekben, a fegyverzet-ellenőrzés és a stratégiai stabilitás erősítése terén a NATO és az Egyesült Államok kész engedni, a nyitott ajtók politikájához azonban láthatóan ragaszkodik. Az Oroszország és a Nyugat között az európai biztonságról kezdett tárgyalásokon tehát áttörésről még véletlenül sem beszélhetünk, a felek visszatértek az információs háborúhoz, ismét az üzengetések, fenyegetések kerültek előtérbe. Ez persze még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a világ közelebb került volna az igazi háborúhoz.

Mint az várható volt, az Oroszország és a Nyugat között az európai biztonságról és a Moszkva által még tavaly év végén írásban előterjesztett biztonsági garanciákról lezajlott tárgyalások első körében a felek csupán ismertették álláspontjukat. Az orosz delegáció előbb Genfben egyeztetett közel nyolc órán át amerikai partnereivel, majd Brüsszelben két év után először ismét összeült a NATO–Oroszország Tanács, végül Bécsben az EBESZ-t tájékoztatta az elképzeléseiről. Fő követelésként Moszkva a NATO keleti bővítésének leállítását fogalmazta meg. Emellett felszólította a NATO-t arra, hogy ne telepítsen támadó fegyvereket az orosz határok közelébe, és vonja ki csapatait és fegyverzetét azokból a volt szocialista országokból, amelyek 1997-et követően az Észak-atlanti Szerződés tagjává váltak. Oroszország ez esetben a maga részéről kész hasonló garanciát nyújtani, vagyis közös megállapodással létrehozni egy új európai biztonsági rendszert.

• Mit lehetett várni a megbeszélésektől?
• Hogyan kényszerítheti kompromisszumra Moszkva Washingtont?

A teljes cikket a Magyar Hang január 21-én megjelent, 2022/4. számában olvashatja el. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!