Megszavazta az izraeli parlament első olvasatban az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának kulcstörvényeit, amelyekkel alaposan korlátozzák a legfelsőbb bíróság törvényeket érvénytelenítő jogkörét. Az új jogszabályokat a teljes megszavazástól csak a legfelsőbb bíróság teljes, tizenöt fős bírói kara helyezheti hatályon kívül legalább tizenkét bíró támogatásával. Ráadásul a jövőben a testület hiába semmisítene meg egy törvényt, a döntés az izraeli parlament 61 fős többséggel érvényteleníthetné, és azt újra életbe léptethetné anélkül, a bíróság viszont nem járhatna el újból.
A Likud által vezetett kormánykoalíció képviselői ezúttal nem végeztek félmunkát: a parlamenti többség első olvasatban 61 képviselő támogatásával, 51 ellenében elfogadta a miniszterelnök felfüggesztését szabályozó alaptörvényt is, amely szerint kormányfőt csak testi vagy szellemi cselekvőképtelensége miatt foszthatnak meg hatalmától. Ismeretes: Benjámín Netanjáhú ellen már évek óta zajlik az a büntetőper, amit korrupciós ügyek miatt indítottak ellene. Innentől viszont gyakorlatilag lehetetlenné válna a miniszterelnök büntetőjogi felelősségre vonása, hiszen jogi okokból, a törvények megszegése miatt többé nem foszthatnák meg a hatalmától. A kormányfő felfüggesztését is alaposan megnehezítenék: míg eddig a főügyész is felfüggeszthette a miniszterelnököt, amennyiben az törvényellenesen járt el, addig az új törvényjavaslat szerint már csak a kormány tagjainak 75 százaléka kérhetné ezt a házelnöktől, és ezt legalább kilencven honatyának kellene jóváhagynia, vagyis a legfelsőbb bíróság nem foglalkozhatna a továbbiakban az erre irányuló kérelmekkel.
Az ellenzék azonnal ígéretet tett, hogy megakadályozza a törvényjavaslat harmadik olvasatban történő megszavazását, azonban Netanjáhúnak most inkább az utcától kell tartania. Emlékezetes: az elfogadás előtti hétvégén mintegy félmillióan vettek részt azon a tiltakozáson, amelyet a Háárec napilap „Izrael történelme legnagyobb demonstrációjának” nevezett. A tüntetésen felszólalt az egyik ellenzéki vezető, Jaír Lapid volt miniszterelnök is, aki szerint Izrael példátlan válság előtt áll. A politikus szerint terrorhullám sújtja az országot, a gazdaság összeomlóban van, miközben Irán közeledik Szaúd-Arábiához, ám az izraeli kormányt csak a demokrácia szétverése érdekli. Az elemzők ráadásul azzal számolnak, hogy az izraeli tüntetések tovább folytatódhatnak, amivel még kellemetlenebb helyzetbe hozhatják az illiberális kormányfőt.
Míg Netanjáhút az előző miniszterelnöksége idején számos alkalommal kisegítette amerikai kollégája, Donald Trump, mostanra jóval kevesebb szövetségese maradt. A kevesek közé tartozik Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki 2019-ben egyszer már fontos szívességet tett Netanjáhúnak, mikor megígérte, hogy „diplomáciai státuszú” kereskedelmi irodát hoz létre Jeruzsálemben (ez néhány hónappal később meg is nyílt). Idén március elején pedig a The Times of Israel írt arról, hogy hazánk a jövő hónapban Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét. A lap szerint a két fél az elmúlt napokban jutott megállapodásra, a részleteket pedig Eli Cohen külügyminiszter és Szijjártó Péter dolgozta ki intenzív tárgyalások keretében. Amennyiben Magyarország meglépné a tel-avivi nagykövetség átköltöztetését, hazánk lenne az első európai uniós tagállam, amely nagykövetséget nyit Jeruzsálemben. Noha Novák Katalin államfő az izraeli cikk megjelenése után jelezte, hogy egyelőre nem született Magyarországon döntés az izraeli nagykövetség átköltöztetéséről, az EU máris óva intette a magyar kormányt, hogy meglépje ezt, mert ezzel hazánk aláásná a kétállami megoldás kivitelezését. Kérdés azonban, hogy a jogállami aggályok miatt szégyenpadra ültetett magyar kormányt mennyire érdeklik az uniós kérés, amikor a kevés megmaradt szövetségesének megsegítéséről van szó.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2023/11. számában jelent meg március 17-én.
