Mi következik abból, ha valóban ártatlanul hurcoltak meg egy aktivistát?

Lehetséges, hogy valóban tévesen gyanúsították meg a D. K. monogramú aktivistát az antifasisztának nevezett támadásokban való részvétellel? A Szikra Mozgalom, amelyhez az érintettet kötik, már az előzetes letartóztatás elrendelése óta azt mondja, hogy elégtelenek lehetnek az ellene felhozottak. Ráadásul a nő állítása szerint nem is tartózkodott a támadások idején Budapesten. Később pedig az terjedt el a nyilvánosságban, hogy egyetlen Facebook-lájk, illetve hasonló ruházat alapján tartóztatták le. Valóban elégséges lehetett mindez hozzá? D. K.-t pénteken kiengedték, és bár továbbra is az ügy gyanúsítottja, a mellette kiállók igazolva érzik állításaikat. Ha pedig valóban az derül ki, hogy ártatlan, az nemcsak a felesleges letartóztatás, de a nyilvánosságban való meghurcolás miatt is komoly következményekkel kellene járjon. D. K. nevét ugyanis különböző kormánypárti, illetve szélsőjobboldali oldalak nyilvánosságra hozták, ezzel elérve azt is, hogy az oldalát, privát fotóit válogatott szidalmakkal árasszák el szélsőséges hozzászólók. Nyilvánvalóan több fenyegető levelet is kaphatott D. K., aki az elejétől állítja, hogy nem vett részt egy támadásban sem. Így adódik a kérdés, hogyan jutottak el például a személyes adatai (születési ideje, anyja neve) a Kuruc.info nevű szélsőséges, külföldi szerverről üzemeltetett portálhoz.

Belföld

Szabadon engedte a rendőrség a viperás támadások magyar gyanúsítottját

Emellett egy újabb elfogatóparancsot is kiadtak, ezúttal egy német állampolgárságú nő ellen.

A héten megkerestük a Budapesti Rendőr-főkapitányságot (BRFK), érdeklődve egyrészt a személyes adatok kiszivárgásáról, másrészt arról, hogy meddig lehet elégséges az előzetesben tartáshoz mindaz, amiről a nyilvánosságban olvashattunk. A rendőrség persze válaszában megkerülte az utóbbi kérdést, és csak annyit közölt, hogy „valamennyi gyanúsítottal szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján közölte a megalapozott gyanút, majd tett előterjesztést a letartóztatás indítványozására.” Mindenesetre az előzetesből való pénteki kiengedés inkább adhat választ a kérdésünkre.

Honnan szivároghattak ki egy szélsőséges portálhoz a személyes adatok? És lesznek-e a történteknek jogi következményei? A Kommunikációs Osztály leszögezte, „a Budapesti Rendőr-főkapitányság a gyanúsítottak személyes adatait nem hozta nyilvánosságra. Személyes adattal visszaélés miatt feljelentés nem érkezett hatóságunkhoz, ezzel kapcsolatban eljárás nem indult.” Kérdéses, ilyen feljelentés érkezik-e még a következőkben. Több kérdéssel megkerestük levélben a kiengedett D. K.-t is, üzenetünkre egyelőre nem reagált. 

• A TASZ szerint indokolt lenne a NAIH adatvédelmi hatósági eljárása
• Jámbor András: Nem volt jellemző soha, hogy D. K. agresszíven lépett volna fel
• Mi számít elégséges bizonyítéknak az előzetesben tartáshoz?