Hogyan jelenhetett meg egy ilyen újság a háború kellős közepén minálunk?

Hihetetlenül merész és kritikus vicclap látott napvilágot Magyarország német megszállása idején, 1944 nyarán, nem sokkal a vidéki zsidóság deportálását követően. A Pesthy István fogorvos és karikaturista által alapított Pesti Posta betiltásáig rendre kigúnyolta a nyilasokat, az üldözött zsidóság védelmére kelt. A kérdés máig megválaszolatlan: hogyan jelenhetett meg egy ilyen újság a háború kellős közepén minálunk? A Pesti Posta számai egyébként néhány hét óta az Arcanum adatbázisában is megtalálhatók.

Vicclapba illő időket élünk – hirdeti a lap jósa a Szent István-napi első számban. Mondja ezt akkor, amikor a többi újság, a rádió hősi kiállásra, harcra és lelkesedésre buzdít. „A mai nap (Kr. u. 1944. VIII. 20.) szellemi vállalkozásokra veszélyt jelent. Vicclapot azért lehet csinálni, de szellem nélkül. […] Névtelen feljelentést és levelet csak elsötétítés után írjunk, hogy szégyenpírunkat magunk se lássuk. Pletykálni, gyanúsítani, vádaskodni, rágalmazni még annak sem szabad, akinek e nap nem jelent ünnepet.” A címlapon omladozó szfinxként a német segítséggel augusztus közepén megbuktatott szélsőjobboldali politikus, Imrédy Béla szerepel, a szájába adott üzenettel: „Ti azt hiszitek, mert nem beszélek – nincs egy szavam sem…?” Alatta pedig a nyilas Virradat „Zsidó hirdetést mi nem közlünk” önreklámjának kifordítása: „Próbáljon nekünk zsidó hirdetést feladni”.

A kendőzetlen, a korabeli sajtóban párját ritkítóan vakmerő hang természetesen hamar kiverte a biztosítékot.

• Ki volt Pesthy István, és kik voltak a lap munkatársai?
• Hogyan szerezhetett támogatást és lapengedélyt Pesthy a megszállókat kiszolgáló Sztójay-kormány idején?
• Mi lett Pesthy és lapja sorsa? Mi volt a kommunisták baja vele?