Nem Brüsszel miatt tankolunk drágán

Miközben az orosz-ukrán háború kitörése óta kisebb-nagyobb kilengésektől eltekintve csökkenő tendenciát mutat a Mol által feldolgozott Ural kőolaj hordónkénti világpiaci ára, az északi-tengeri Brent ára pedig szinten a háború előtti szinten van most már, a magyar benzinkutaknál látható árak a régióban a legmagasabbak. Mindennek háttérben nem az „elhibázott brüsszeli szankciók” állnak, hanem bizonyos piaci sajátosságok, de főként a kormány minden korábbinál nagyobb profitéhsége.

2011. január – 2014. augusztus: a kiskereskedelmi árképzés szempontjából Magyarországon is irányadó északi-tengeri Brent kőolaj hordónkénti ára szinte végig 110 dollár körül alakul. A Mol által feldolgozott orosz Ural ára 2012 júliusában lépi át a 100 dollárt, amit bő két éven át tart. Magyarországon 2012 januárjában a gázolaj 451,8 forint, áprilisában a benzin 454,7 forint. Ezek az árak egészen 2021 júliusáig történelmi rekordnak számítanak. 2023. január: a Brent kőolaj hordónkénti ára 79 és 86 dollár körül alakul. A Mol által feldolgozott orosz Ural hordónkénti ára – a decemberben bevezetett „brüsszeli szankciók” eredményeként – 60 dollár alatt van. A dízel literje a Holtankoljak.net adatai szerint átlagosan 688 és 720 forint, a 95-ös benzin ára 658 és 626 forint között kapható a benzinkutaknál.

Ha csak a fenti adatokat vetjük össze egymással, már akkor megbukik Orbán Viktor miniszterelnök azon okfejtése, amely szerint a kőolaj-termékekre is kiterjedő korábbi és december 5-től hatályos uniós szankciók – amelyek alól Magyarország egyébként mentességet kapott – „szankciós üzemanyagárakat” idéznek elő egész Európában, az ársapka december 7-i megszüntetésével pedig hazánkban is.

• Pletser Tamást, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint valójában milyen tényezők befolyásolják a hazai üzemanyagárakat?
• Hogyan növelte a kormány év végétől a tankolásnál fizetendő árat az ársapka eltörlésén felül?