Mi alapozta meg a Fidesz mostani bősz „brüsszelezését”?

A Nyugat elárult bennünket, az EU-ban „brüsszeliták” hada ügyködik azon, hogy keresztbe tegyen nekünk, a Lajtán túli világ romlott, hitetlen és gyökerét vesztett. A Fidesz legalább 2010 óta nagyon markánsan Nyugat-ellenes retorikát folytat – de vajon hol kereshetők ennek kezdetei a történelmünkben? Milyen tradíció alapozza meg a kormánypárt mostani bősz „brüsszelezését”, amitől hívei zokszó nélkül magukévá teszik azt? A Nyugat-ellenes beszédmódok múltbéli gyökereit Romsics Gergely történésszel vizsgáljuk.

Lator, féreg, görény, vérszopó – néhány, találomra idézett, a Habsburgokat vagy éppen a zsoldjukban álló vallon katonát, Kalest illető jelző Fekete István A koppányi aga testamentuma című regényéből, melyben a „nyugatiak” nemigen számíthatnak jó szóra, míg a törökök valósággal felmagasztosulnak. Egyetlen példa, de számtalant lehetne sorolni: „A török vitézek, csakúgy, mint a magyarok, megbecsülték a tiszta kardú, híres vitézeket, és ez a megbecsülés sokszor nőtt igazi barátsággá.” Nemrég újraolvasva a történelmi regényt csodálkoztunk rá erre a kettősségre. Annál inkább, mert a könyvben a „nyugattal” szembeni, csaknem kritikátlan ellenszenv némileg emlékeztet mai közbeszédünkre – pontosabban a kormánypártok Nyugattal szembeni retorikájára. Vajon hol és mikor alakult ki a magyarságban ez a gyanakvó, bizalmatlan hozzáállás? A regény cselekményének idejében, a XVI. században? És kialakult-e egyáltalán? Mennyire volt általános?

– Egy történelmi forrás legtöbbet mindig a saját keletkezésének pillanatáról mond el – mondja Romsics Gergely történész, akinek beszámolunk A koppányi agával kapcsolatos élményünkről. – A regény 1937-ben íródott. Ebben az időszakban már zajlik a magyar szellemi élet több szegmensében a német fenyegetés azonosítása. Ennek van a politikai eliten belüli, de ugyanígy a népi értelmiség gondolkodásában megjelenő dimenziója is – utóbbiban felmerül például a kérdés, mennyire németesednek el egyes magyar területek. Ezek az irányzatok egy nagy egésszé összeérve táptalajává válnak egy németellenes közgondolkodásnak – amibe beleférnek a radikális antiszemitáktól a Horthy-rendszerbe beilleszkedő reformerértelmiségen át sokan. Fekete István lazán kapcsolódik ez utóbbiakhoz; áttörést hozó regényében, amely egy hazafias regénypályázaton nyert első díjat, részben ezek a gondolatok csapódnak le. A másik kimutatható hatás a turanizmusé: a magyarok és törökök közötti viszony idealizálása ekkor általános idegenkedést fejez ki a nyugatiként azonosított eszmék és kapcsolatok iránt. A mű tehát kétszeresen is a saját korát jellemző nézetrendszerek művészi, utalásos visszatükröződését tartalmazza.

• Hogy lett a Keletre tekintés 1900 körül birodalmias politikai vízió?
• Mikor és hogy jött el a Nyugat–Kelet-ellentét kiélezése és magyar sorskérdéssé emelése?
• Hogy épült ki itthon a liberalizmusellenes jobboldal és hogy nemzetközi szinten?