Vágyak és valóság – mi változott 15 év alatt?

A 2010-es évek gazdasági növekedése ellenére nem ér többet a legalacsonyabban kereső magyar adófizetők bére, mint tizenöt évvel ezelőtt. Sőt: kevesebb kenyeret és tojást vásárolhattunk a nettó minimálbérből 2022 májusában, mint 2006-ban, viszont több benzint – igaz, még a mesterségesen alacsonyan tartott áron.

Annak, hogy kevesebb tojás és kenyér jött ki a minimálbérből, mint 2006-ban, az egyik oka az, hogy akkor szja-mentes volt a minimálbér. Akik családi adókedvezményt kapnak, azok annak összegétől függően valamennyivel többet tudnak venni e két termékből. Igaz, a családi pótlék összege 13 éve egy forinttal sem nőtt. A béreknél azért a minimálbért, és nem a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által számított átlagbért vettük alapul, mert a hivatal átlagbér számításából hiányoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, az öt főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások és a közfoglalkoztatottak adatai, a minimálbér ezzel szemben kevésbé vitatható mutató.

A gazdasági növekedés ellenére a polgárok életét közvetlenül érintő humán területeken, az egészségügyben, az oktatásban a statisztikák nem árulkodnak érdemi előrelépésről. Bizonyos területeken romlás tapasztalható, és Magyarország GDP-arányosan kevesebbet fordít az egészségügyre és az oktatásra, mint 15 éve. 

• Miben javított Magyarország?
• Milyen számok árulkodnak az egészségügy és az oktatás helyzetéről?
• Megdőlt-e a lakásépítési csúcs?
• Miért lett öregebb a magyar autóállomány?