– Nem tetszett az Andy Vajna-féle pályázati rendszer, de abban az időben legalább volt rá esély, hogy értékes művek születnek – mondta a Magyar Hang új kulturális podcastja, a Kultúrtáj műsorában Muhi András filmproducer. Az Inforg Stúdió alapítójának nevéhez olyan alkotások kötődnek, mint a Rengeteg, a Tejút, A nyomozó, a Csak a szél, a Testről és lélekről, A feleségem története vagy a nemrég bemutatott Larry. Filmjei az Oscar-jelöléstől a Berlini Filmfesztivál Arany Medvéjéig számos rangos elismerést gyűjtöttek be, a producer azonban most mégis visszavonul, mert mint fogalmazott, a jelenlegi helyzetben, amikor a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézet minden filmtervét visszadobja, nem lehet mást csinálni, mint abbahagyni.
A magyar filmek támogatásáról a Nemzeti Filmintézet dönt, és amíg néhány NER-kompatibilis producernek sokmilliárdos költségvetést hagy jóvá a grémium, olyan művészek szorulnak a körön kívülre, mint a Hukklét és a Taxidermiát rendező Pálfi György; a Macerás ügyek, a Fehér tenyér és az Ernelláék Farkaséknál alkotója, Hajdu Szabolcs, vagy a Rengeteggel, a Dealerrel és a Csak a széllel hírnevet szerzett Fliegauf Bence. Muhi András elárulta, az elmúlt két évben beadott összes – közel hetven – filmtervét visszadobta a Filmintézet. A producer szerint azonban a gondok nem most kezdődtek, hosszú út vezetett a jelenlegi helyzethez.
– Andy Vajna, akár tudott róla, akár nem, úgy működött, ahogy a hatalom elvárta tőle. Csak a játékfilmekre figyelt, minden más műfajt eltüntetett, ennek hatására a legtöbb stúdió bedőlt, a szakmai közösségek felbomlottak, a teljes filmes közélet összezuhant, lehetett országolni. Káel Csaba már csak betetőzte ezt a folyamatot – mondta.
A producert a Rákay Philip-féle Aranybulláról is kérdeztük, amelyet az egyik főszereplő a Trónok harcához hasonlított, a kritikusok azonban kíméletlenül lehúzták a dramatizált ismeretterjesztő művet. – Az Aranybulla-sorozat egy tévedés – mondta Muhi András. – Mást ígértek, vagy én nem figyeltem rendesen, de mintha arról lett volna szó, hogy ez egy fikciós sorozat, amiben kardoznak és lesznek élvezhető dialógok, de ebben semmi nem volt. Még a kivitelezés is hihetetlenül hitvány. Az ember ilyenkor a színészeket sajnálja legjobban, akiket beleraktak ebbe a semmibe. És ezt akarják most játékfilmmé összevágni, sok szerencsét kívánok hozzá. Hacsak nincsenek nagy titkok a leforgatott anyagban, akkor ebből képtelenség lesz normális filmet összevágni.
– Magyarországon nincs sok olyan rendező, aki képes történelmi filmet készíteni, nincs rá szürkeállomány – hangsúlyozta a producer, aki a Most vagy soha! című, szintén Rákay Philip felügyeletével készülő Petőfi-filmre utalva elmondta, nem szerencsés, ha egy hatmilliárd forintos produkciót tapasztalatlan rendezőre bíznak. Ahogy Hollywoodban, úgy egészen más méretekben ugyan, de itthon is meg kell mászni a lépcsőfokokat. – Nem kezd az ember rögtön egy 150 millió dolláros filmmel. 15, 35, 50, 80 és 150 millió dollár, így építik fel a rendezőket, és ha az egyik lépésnél elbukik, akkor egyszerűen elköszönnek tőle. Nálunk ez úgy működött, hogy elkezdtük egy-két kisfilmmel, amit egy szerény költségvetésű játékfilm követett, és ha bizonyított a rendező, akkor folytathatta tovább. Meg lehetett tervezni egy pályát, ha valaki eredményt ért el, és letett valamit az asztalra, annak jelentése volt. Ha bedobnak alig ismert alkotókat, akik korábban semmivel sem bizonyítottak, és rögtön kapnak több milliárd forintot, akkor megszűnnek a szabályok, onnantól kezdve már semmi sem igaz. És akkor tényleg abba kell hagyni a filmezést.
• Mennyi pénzből lehet filmet csinálni?
• Mikor szűnt meg a magyar filmkészítés demokratikus rendszere?
• Milyen hatása lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetem elfoglalásának a filmművészetre?
• Miért tűnt el a szolidaritás a filmes szakmából?
• Mit tehetnek a fiatal rendezők, ha nem akarnak behódolni a hatalomnak?
Ezekre a kérdésre is választ kapnak a Magyar Hang új podcastja, a Kultúrtáj első adásában. Ha szívesen követnék adásainkat, kérjük fizessenek elő a Magyar Hangra, hiszen lapunk kizárólag az olvasóknak és a támogatóknak köszönhetően működik. Aki idő- vagy helyhiány miatt nem a nyomtatott változatot választaná, előfizethet a Magyar Hang Pluszra, és olvashat minket online is. Fizessenek elő, támogassák a Magyar Hangot, kövessenek bennünket a Facebookon és iratkozzanak fel a YouTube-csatornánkra.
Iratkozzon fel Podcast-csatornáinkra: YouTube, Spotify, Google Podcasts.
