Soha nem látott mértékű hőhullám sújtja az indiai szubkontinenst: nappal rendszerint 40 fok környékén jár a hőmérséklet, és az esti órákban sem nagyon megy 30 fok alá. Pakisztán egyes részein 47 fokot is mértek. Az Európai Űrügynökség Kopernikusz Sentinel-3-as műholdja nemrégiben 62 fokos földfelszíni hőmérsékletet jelzett. Bár ezen a héten 3-4 fokos lehűlés várható, az előrejelzések szerint következő héten egy még erősebb hőhullám sújt le a régióra.
Új-Delhiben az elmúlt hét napban mindig meghaladta a 40 fokot a nappali hőmérséklet – ekkora hőhatás esetén már nem elsősorban a kiszáradás, inkább a hőguta fenyegeti az emberek egészségét. A hatóságok közlése szerint eddig legalább huszonöt életet követelt a szélsőséges időjárás, ám valószínű, hogy a valós szám ennél jóval magasabb.
Maga a példátlan forróság is aggodalomra adhat okot, de még riasztóbb az a trend, amire a klímakutatók már korában felhívták a figyelmet: a jövőben egyre gyakrabban kell számítanunk különösen magas hőmérsékleti maximummal bíró hőhullámokra szerte a világon. Ráadásul ezek egyre korábban jelentkeznek majd, és egyre hosszabb ideig tartanak. Erről beszélt a CNN-nek adott nyilatkozatában Chandni Singh, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület a testület tudósa is. Szerinte a hőhullám intenzitása, megérkezési ideje és időtartama is eltér a megszokottól. „Ez az, amit a klímatudósok megjövendöltek és amelyek fokozatosan az emberi egészségre is egyre nagyobb hatással bírnak majd.”
Tekintettel arra, hogy ebben a régióban alacsony a légkondicionált helyiségek száma, viszont nagy a népsűrűség, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület jelentése szerint a klímaváltozásból eredő, fokozódó felmelegedés esetén nagy a veszélye annak, hogy régiók válhatnak kormányozhatatlanná, és hatalmas néptömegek indulhatnak el lakhatóbb élettereket keresni. A forróságok hatásaként kiszáradhat a termés, és jóval kevesebben fognak hozzáférni a napi ennivalóhoz és tiszta ívóvízhez.
A punjabi régióban, ahol 7 fokkal volt magasabb az elmúlt hónapban a hőmérséklet a sokéves átlagnál, hektáronként 500 kilogramm volt a terméskiesés. Ez különösen annak fényében aggasztó, hogy ezúttal nem várható jelentős búzaimport sem Oroszországból, sem Ukrajnából.
India ördögi körbe került: energiájának 70 százalékát szénerőművekből nyeri, a nagy hőség miatt pedig egyre nagyobb az ország energiafogyasztása (a hűtőberendezések jelentős áramfogyasztók), a szén elégetése miatt pedig még több felmelegedést okozó szén-dioxid kerül az atmoszférába. – A nagy energiaigény miatt India 165 szénerőművéből 8 már nem bírja a működést, további 94-nek pedig kritikusan alacsony a széntartaléka – állítja az indiai Energiaiügyi Minisztérium, így nem meglepő, hogy áramkimaradások is voltak szerte az országban. A törvények szerint minden erőműnek 24 napra elegendő széntartalékkal kéne rendelkeznie, ám ezt a szabályt a létesítmények nem tartják be.
Hogy megértsük, mennyire veszélyesek ezek a hőhullámok, és mennyire kell rájuk a közeljövőben számítani, Mika János éghajlatkutatót, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem egyetemi tanárát kérdeztük. – Ha nem is állítható egyértelműen, hogy az extrém hőhatás a globális felmelegedés számlájára írható, mindenesetre összhangban van a folyamattal. Ilyen és ehhez hasonló extrém időjárási eseményekre egyre gyakrabban kell készülnünk a közeljövőben – mondta a kutató. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legutóbbi, hatodik jelentése már leszögezi, hogy az emberi tevékenység hatása kimutatható a globális felmelegedésben.Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület legutóbbi, hatodik jelentése már leszögezi, hogy az emberi tevékenység hatása kimutatható a globális felmelegedésben. Eddig csak 95 százalékos valószínűséggel merték ezt kijelenteni.
Várható, hogy az extrém hőhatások közül a melegszélsőségek száma fog növekedni. Indiában eddig is voltak a monszunszezont megelőzően szélsőségesen meleg és száraz időszakok, ám olyan is volt, amikor ez elmaradt. Szélsőséges időjárási események léteznek klímaváltozás nélkül is, ráadásul Indiában hozzá vannak szokva a 35-40 fokokhoz, fel vannak készülve ilyen hőmérsékletekre velünk, európaiakkal ellentétben. Ami szembetűnő, hogy jóval korábban érkezett meg ez a hőhullám, mint szokott.
Hogy Magyarországon is bekövetkezhet-e ilyen forróság? A kutató szerint ez a közeljövőben teljesen kizárt. – Mérték már nálunk is 41-42 fokot, de ebben a pillanatban a 40 fok körüli érték tűnik a csúcsértéknek. Ez persze nagyon sok így is, főleg, hogy nem vagyunk ezekre az értékekre felkészülve infrastrukturálisan – jegyezte meg az éghajlatkutató.
