Bűncselekmény hiányában október végén megszüntették a nyomozást a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben. Ez az az ügy, amelyben az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 35 közvilágítási pályázatnál visszaélések gyanújára, 17 esetében szervezett csalási mechanizmus nyomaira bukkant. Ráadásul túlárazott díjakért dolgozott az Elios az önkormányzatoknak.
Az OLAF a magyar bűnüldöző hatóságnak azt az ajánlást tette, hogy vizsgálja ki az ügyet, az Európai Bizottságnak pedig azt, hogy vonjon meg Magyarországtól 13 milliárd forintnyi uniós támogatást. Ez a komoly pénzügyi szankció önmagában is elegendő ok lenne arra, hogy a magyar hatóságok komolyan vegyék a jelentést, és tisztességes alapossággal járjanak el. Ezzel szemben kiderült, hogy például a siófoki és a hódmezővásárhelyi közbeszerzési pályázat iratanyagára nem is voltak kíváncsiak a nyomozók. Azt sem lehet tudni, hogy kihallgattak-e egyáltalán valakit, mert a sajtó ilyen tartalmú kérdéseire a nyomozó hatóság nem válaszol.
„Az OLAF jelentésében foglaltakat a minden részletre kiterjedő nyomozás nem támasztotta alá” – ezt nyilatkozta a hatósági szóvivő.
Brüsszelben nincs lezárva az Elios-ügy - Magyar Hang
A Bizottság döntésénél figyelembe fogják venni az OLAF nyomozását és segítséget fog nyújtani az Európai Ügyészség is.
Polt Péter főügyész egyébként november közepén közzétette a Legfőbb Ügyészség honlapján azt a levelet, amelyben Ingeborg Gräßle asszonynak, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének számolt be az OLAF ajánlásaira elrendelt nyomozások eredményéről. E szerint az ajánlások alapján indult büntetőeljárások 52,4 százalékában történt vádemelés, míg az uniós átlag csak 44 százalék. A vádemelések aránya például Németországban 21, Ausztriában 29, Szlovákiában 18, Romániában 33 százalék. Vagyis Magyarország e tekintetben is jobban teljesít.
Polt Péter levelében felhívja figyelmet egy lényeges jogszabályi változásra. E szerint 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény új nyomozási struktúrát határozott meg, mely szerint a nyomozás két fő szakaszra oszlik: a felderítésre és a vizsgálatra, amelyek között a válaszvonalat a gyanúsított kihallgatása jelenti. A nyomozás felderítési szakaszában a nyomozó hatóság teljes önállósággal – egyben önálló felelősséggel – rendelkezik.
Mintha Polt igyekezne kissé elhatárolódni a nyomozást megszüntető döntéstől.
Hadházy Ákos: Ők sokkal jobban félnek - a teljes interjú
Huszonkét ország számára nem merült fel szuverenitási kérdés az Európai Ügyészség kapcsán, egyedül Magyarország és Lengyelország említett ilyet. A teljes interjú.
Az Elios-ügyben ugyanis a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda folytatta, amely „a felderítési szakban lévő eljárást a 2018. október 26. napján kelt határozatával bűncselekmény hiányában megszüntette”. Vagyis ha jól értjük a Polt főügyész levelében írtakat, az idén januárban elrendelt nyomozást a július 1-jétől hatályos Büntetőeljárási törvény szerint folytatták le. Ami azt jelenti, hogy az ügyészség nem irányította a nyomozást, csupán a törvényességi felügyeletet biztosította.
Vagyis az ügyészségnek nincs felelőssége abban, hogy már a felderítési szakaszban kiderült: minden a legnagyobb rendben zajlott, tiszta volt a verseny.
Ebben a felderítő szakaszban kellett volna összegyűjteni azokat az adatokat, tényeket, amelyek a gyanú megalapozásához szükségesek. Siófokot és Hódmezővásárhelyet biztosan kihagyták az adatgyűjtés során. De Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság elnöke is arról beszélt az Echo Tv-ben, hogy őket sem kereste senki a nyomozó hatóságtól. „Közvilágítási ügyben egyetlen jogorvoslat volt az elmúlt években” – próbálta bagatellizálni az ügyet a hatósági ember.
Az OLAF fenntartja állításait az Elios-ügyben, a Bizottság tovább vizsgálódik - Magyar Hang
Több mint valószínű, hogy a 13 milliárd forintot elbukja az ország.
Egy volt. Valóban. Éppen a felderítésből kifelejtett hódmezővásárhelyi. Többre nem is volt szükség, mert a piacon elég hamar elterjedt a híre, hogy nincs értelme versenybe szállni az Eliosszal.
Az, hogy Polt Péter is, Rigó Csaba Balázs is fideszes politikusi múlttal rendelkezik, nem mellékes körülmény, ezért rögzítjük.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án. Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!
