Volt persze Soros György meg bevándorlás is a miniszterelnök idei évértékelő beszédében, amelyben a tőle megszokottnál hosszabban és durvábban beszélt ellenzékéről. Orbán Viktor lényegében kommunistának, illetve nácinak nevezte a vele szemben álló politikai erőket, így közvetve azt a nagyjából hárommillió választópolgárt is, aki tavaly áprilisban valamelyik ellenzéki pártra szavazott.
Ám ezúttal nagyívű, egyben kézzelfogható bejelentésekkel is szolgált a kormányfő. A beharangozott családvédelmi akcióterv, amelyet pontosabb lenne népesedésösztönző csomagnak nevezni, elsődleges politikai célja nyilvánvaló. A kormányzó Fidesz az utóbbi hónapokban, a társadalom többsége által elutasított túlóratörvény keltette felháborodás miatt védekezésre kényszerült, nem ő diktálta a napirendet – ilyesmi egy ideje ritkán esik meg vele –, egyes felmérések szerint jelentős számú támogatót is vesztett. Egy választási évre ráfordulva ezt nem hagyhatta így a miniszterelnök, ezért élt a lehetőség kínálta alkalommal.
Komcsizás, nácizás, sorosozás után családvédelmi akciótervet hirdetett Orbán Viktor | Magyar Hang
A miniszterelnök évértékelőjében hevesen bírálta az ellenzéket. Szélesítik a csokot, tízmilliós hitelt adnak a frissen házasodó nőknek.
A vasárnapi, fekete lepellel és kordonokkal körbezárt helyszínen elmondott beszéd alkalmas volt a kezdeményezés visszaszerzésére, s ismét nehéz feladat elé állította az ellenzéket. Amikor a kormány ad valamit az embereknek, vagyis egy többé-kevésbé jól körülhatárolható csoportjuknak, a szakmai érvekkel mégoly gondosan aládúcolt kritika is kicsinyes piszkálódásnak hat. Hát még a teljes elutasítás! Azt hiszem, ez esetben a mérlegelés nélküli össztűz nem célravezető magatartás; ezt a csomagot bírálni csak ott szabad, ahol valóban leleplezhető a gyengesége, álságossága. A bölcsődei férőhelyek bővítését például már sokadszorra ígérték meg, most sincs semmi garancia, hogy a hangzatos bejelentést érdemi cselekvés követi.
Hazugságok hálója | Magyar Hang
Az Orbán-kabinet továbbra is csak a készpénzesőben és a hitelezésben hisz, holott eszközeik eddig sem voltak eredményesek.
A miniszterelnök a magyar világ két rákfenéjére tapintott rá: a népesedési válságra és a kiterjedt szegénységre. Amit kormányai ezeken a területeken eddig tettek, bármit gondoljunk is arról, nem hozott áttörést. A szülőképes korú nők számának alakulását tekintve eleve lehetnek kételyeink egy demográfiai fordulat esélyeit illetően. Az esetleges pártpolitikai haszon, a költségvetési teher vagy mellékhatásként a lakásárak további emelkedése bizonyosan előbb jelentkezik, mint az akcióterv tényleges eredményei. Sok információt még nem ismerünk, s tudjuk, ki lakik a részletekben.
Van olyan lépés, amely alighanem elég kevés embert érint majd. Van, amely megint csak inkább a tehetősebbek számára látszik elérhetőnek. A legnagyobb tétel a negyven év alatti, házasságot kötő nőknek adható kedvezményes hitel. Itt annyit érdemes megjegyezni, hogy a magasabb bérek és a rugalmasabb munkafeltételek legalább annyira ösztönöznének, mint az adósság. Anyagi előnyök felkínálása fontos lehet, de a kiszámítható környezet, az élhető ország, a családbarát munkakultúra, az egészséges közélet hiánya sok babát „elriaszthat”. És hogyan lehet tervezni ott, ahol például egyik napról a másikra felforgatják a lakástakarékpénztári piacot?
Pogátsa: A Fidesz neoliberális politikát folytat, ami ellen harcolt ellenzékben | Magyar Hang
Nem egyszeri, állami kegyre van szükség – véli a közgazdász, aki szerint a most bejelentett eszközökkel nem számolható fel a szegénység.
Csodafegyvernél valószínűleg kevesebb, puszta szemfényvesztésnél bizonyosan több a miniszterelnök bejelentése. Szépen becsomagolt politikai termék, amelynek pontos haszna a közjó szempontjából csak alapos vizsgálat és kellő idő után állapítható meg.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/7. számában jelent meg, 2019. február 15-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/7. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
