Donald Trump beosztottjainak már pakolniuk kell

Donald Trump beosztottjainak már pakolniuk kell

Az újraválasztására készülő jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump formálisan is elfogadja az elnökjelöltséget a republikánusok konvenciójának utolsó napján a washingtoni Fehér Ház kertjében tartott ceremónián 2020. augusztus 25-én (Fotó: MTI/EPA/Polaris Images Pool/Erin Scott)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Donald Trump leköszönő amerikai elnök azóta sem tudja feldolgozni, hogy míg a választás estéjén megnyugtató előnnyel feküdt le, másnap arra ébredt, hogy a levélszavazatok feldolgozásával már Joe Biden vette át a vezetést, és pár napra rá ki is hirdették őt győztesnek. Hírösszefoglaló Amerikából.

Bár az elnöki hatalom átadása az elmúlt 50 évben egyetlen kivétellel (amikor kevesebb, mint 600 szavazaton múlt Florida állam eredménye, azon meg az egész választás sorsa) gyors és problémamentes volt, a leköszönő elnök egyre újabb kifogásokat talál, hogy miért nem ismeri el Bident utódjának. Az, hogy Trump érezte, hogy a közhangulat ellene szól, és hogy a választási győzelmi esélye kizárólag az emberek szavazati jogának elfojtásában van, nyíltan ki is mondta. A levélszavazatok széleskörű engedélyezéséről így szólt még augusztusban: „ha ezt ilyen mértékben engedjük, akkor soha többé nem fognak republikánust megválasztani.”

Annak ellenére ragaszkodott ahhoz, hogy a levélszavazás nem biztonságos, hogy ez a szavazási módszer már az amerikai függetlenségi háború óta bevett dolog, és szakértők szerint pont, hogy biztonságosabb minden másfajta szavazási módszernél. Christopher Krebs, a választások kiberbiztonságáért felelős (azóta menesztett) igazgató szerint a papíralapú szavazás még biztonságosabb is, mint a szavazógépek használata vagy az online szavazás, és hogy ez a választás volt a valaha volt legtisztább az összes közül.

Miután Trump több, mint fél éven át minden alkalommal elmondta, hogy a levélszavazatok nem biztonságosak, megágyazott annak, hogy a választás után valóban kétségbe vonja azok érvényességét. A felmérések szerint nagyjából ötvenmillió republikánus amerikai ért vele egyet (72 százalékuk nem hiszi el, hogy az eredmények megbízhatóak), sőt, több millió republikánus egyetlen demokrata szavazót sem ismer, és emiatt véli azt, hogy teljesen kizárt Joe Biden győzelme. Ezt némiképp tompítja a Washington Post cikke, miszerint a republikánus szavazók egy része mindössze az ismertségi körének közösségi nyomása miatt állítja azt, hogy a választások el voltak csalva, valójában nem hiszi azt.

Az, hogy minden választáskor vannak emberi hibák és szabálytalanságok, közismert, a kérdés az, hogy ezeket kiderítik-e, és van-e következményük. Mindazok az összeesküvés-elméletek, amelyekkel a leköszönő elnök ügyvédei előjöttek, maradtak összeesküvés-elméletek szintjén, nem tudtak bizonyítani különböző meghallgatásokon semmit, sőt, a választás tisztaságát felügyelő szervek hamarabb tárták fel és korrigálták a szabálytalanságokat, minthogy azokat az ilyen összeesküvés-elméletben hívők az internetre feltették volna.

Emberi hiba volt, amikor az egyik szavazógépen tévedésből rossz helyre írták be a Trumpra leadott szavazatokat. Ezeket kiszűrték, javították, az ezt a szoftvert futtató gépeket tüzetesen átvizsgálták, és kijelentették, hogy egyszeri esemény volt, és nem befolyásolta a választási eredményeket, mivel a szavazatok összesítése előtt korrigálták a téves tabulálást. Ennek ellenére a leköszönő elnök (és követői) rendszeresen arról beszéltek, hogy a rendszer kitörölte a Trumpra érkező szavazatokat, illetőleg átírta volna azokat Bidenre menő szavazatra, külföldi szervereken keresztül futtatták a programot, illetve összejátszottak volna a demokratákkal. Azóta a Dominion cég egyik alkalmazottja be is perelte a Trump-kampánycsapatot jó hírnév megsértése miatt.

Szándékos szabálytalanság volt, amikor egy pennsylvaniai szavazó a halott édesanyja nevében akart Trumpra szavazni. Pennsylvaniában három ilyen szabálytalanságot találtak, így aztán a pennsylvaniai helyettes kormányzó, John Fetterman ki is tweetelte, hogy tartozik neki a texasi helyettes kormányzó, Dan Patrick hárommillió dollárral, mivel utóbbi még novemberben egymillió dollárt kínált fel azok számára, akik hitelt érdemlően tudnak bármilyen választási csalást bizonyítani.

Trump ügyvédi csapatának összes próbálkozása megbukott, az összes kormányzó hitelesítette a választási eredményeket, az elektorok pedig a megfelelő időben megválasztották Joe Bident elnöknek. Már csak két dolog van hátra: az elektorok szavazatainak kongresszus általi hitelesítése 2021. január 6-án, és az új elnök beiktatása január 20-án.

Az elnököt mindezek nem tudják meggyőzni, továbbra is azt hangoztatja, hogy a választást elcsalták:

A választási csalás nem összeesküvés-elmélet, hanem tény! – írta Twitteren december 24-én.

Ugyanaznap ezt is posztolta: „Egy mai floridai találkozón mindenki azt kérdezte, hogy a republikánusok miért nem fegyverkeznek és küzdenek amiatt a tény miatt, mert a demokraták elcsalták a megbundázott választásokat? Főleg a Szenátusban miért nem, kérdezik, ahol 8 szenátornak is segítettél megnyerni a választási harcot. Milyen gyorsan felejtenek!”

Az is igaz persze, hogy republikánus oldalról egyre kevesebben mondják azt, hogy az elnöknek tovább kell folytatnia a saját bejáratú igazságáért való küzdelmét, és egyre többen, hogy ideje végre elfogadnia azt, hogy hiába kapott minden korábbi republikánus jelöltnél több szavazatot, Joe Bidenre még nála is többen voksoltak, aki így 306-232 arányban nyerte az elektori kollégiumot is. Négy évvel ezelőtt pontosan ugyanez az eredmény volt Trump javára Hillary Clintonnal szemben, akkor a most leköszönő elnök „földrengésszerű győzelem”-ről tweetelt. A republikánus Ben Sasse szenátor, aki az utóbbi időben az elnök legnagyobb párton belüli kritikusává lépett elő, többször is hangoztatta, hogy a végeredményeket el kell fogadni, és nyilvánosan is kifejezte örömét akkor, amikor a Legfelső Bíróság elutasította Trump ügyvédi csapatának a választási eredmények érvénytelenítésére irányuló kérelmét.

Ugyanez a Ben Sasse pár napja egy mindössze egysoros közleményben „velejéig romlottnak” nevezte azt, hogy a leköszönő elnök már 26 főnek adott kegyelmet év végi karácsonyi ajándékként, köztük a jogerősen elítélt egykori kampányfőnökének, Paul Manafortnak, vagy korábbi lobbistájának, Roger Stone-nak. Mindkettőjüket a Mueller-féle nyomozás következményeképpen ítélték el, Trump nekik adott kegyelme pedig azt jelenti, hogy aki az elnöknek falaz, az számíthat arra, hogy végül nem kell börtönben senyvednie. Ellenben valóban szokás a leköszönő elnöki napokban kegyelmeket adni: Bill Clinton utolsó napjaiban 450 főnek kegyelmezett meg (köztük saját testvérének is), George W. Bush 75 főnek, Barack Obama pedig egyenesen 1927 főnek (igaz, többnyire olyan bűnösöknek, akik olyan bűncselekményeket követtek el, amely az elkövetés pillanatában még törvénytelenek voltak, a kegyelem adásának pillanatában pedig már nem). Bár a Trump által adott kegyelmek száma jóval kevesebb, ám jóval súlyosabb bűntetteket elkövetőknek kegyelmezett meg, olyanoknak, akik az ő érdekében követtek el bűncselekményeket.

Másfelől Trump úgy érezte korábban is, hogy „boszorkányüldözés” folyik ellene, illetve, hogy valójában sem ő, sem munkatársai nem követtek el semmi törvénytelenséget, és most csak él az alkotmány adta lehetőségével, hogy hivatalosan is kegyelmet ad nekik.

Mindeközben Joe Biden kabinetje már majdnem teljes, ám a leköszönő elnöké szétesőben van: miután egy tweetben kirúgta hadügyminiszterét, Mark Espert, lemondott igazságügy-minisztere, William Barr. Trump eredeti, tizenöt fős kabinetjéből csak hatan maradtak meg az első ciklus végéig. Ez is csak azt mutatja, milyen négy évet hagy maga mögött Trump: egy felmérés szerint az amerikaiak kerek fele szerint mint elnök megbukott, és csak 30 százalék mondta azt, hogy jó elnök volt. Ez majdnem pontos ellentéte a négy évvel ezelőtt készült hasonló felmérésnek, akkor pont 50 százalék mondta azt Obamáról, hogy jó elnök volt, és csak 23 százalék, hogy megbukott.

Trump az év végén megorrolt a republikánusokra is: egy kétpárti támogatottságú védelmi törvényt mondvacsinált okokkal visszadobott, amelyet így a két ünnep között újra, ezúttal már kétharmaddal kell elfogadni a Kongresszusnak, hogy felülírják az elnöki vétót. Mivel a Fehér Ház munkatársai is részt vettek a törvény egyeztetésében, így a vétó nem tűnik másnak, mint politikai bosszúnak, miután a republikánus szenátori többség vezetője, Mitch McConnell is elfogadta Joe Bident megválasztott elnöknek.

Bármit is csinál Trump, a dolgok jelenlegi állása szerint nem tudja megakadályozni azt, hogy januártól kezdve Biden költözzön be a Fehér Házba: a neki dolgozó munkatársak a CNN szerint már kaptak is egy hivatalos értesítést, hogy mikorra ürítsék ki asztalaikat és a hűtőt, illetve, mikor fogják utolsó fizetésüket megkapni.

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

„Ha Rákay Philip nem sértődik meg, én régebb óta tervezem a Petőfi-filmem”

Ha Petőfi egyszer csak felbukkanna 2024-ben, Orbán Viktornak nem is kellene olyan nagyon erőlködnie, hogy meggyőzze őt a NER igazáról – mondta a költő visszatéréséből féktelen szatírát gyártó animátor, aki szerint az alkotását talán még Bayer Zsolt is nevetgélve nézné. A YouTube-on két hete bemutatott videó nagyot megy, eddig több mint 110 ezren látták, és hamarosan jön a folytatás. Mitől különleges hely a Szondi utca, hogyan fordul „a teremtője” ellen Petőfi, mi a baj Gyurcsánnyal, miért gesztikulál olyan hevesen Tölgyessy Péter és hogyan lett ekkora a siker a videó? Erről kérdeztük az animáció alkotóját, aki örül a pozitív visszajelzéseknek, bár felkészült az ellenkezőjére is, őrzi anonimitását, a közönségtől pedig csak madártejet vár támogatásként.