Lukács Csaba jelenti Washingtonból
Még egy nap van a szavazás napjáig, de az már biztos: történelmi választást tartanak az Amerikai Egyesült Államokban! A levélszavazásnak és a korai voksolásnak köszönhetően az országos részvétel vasárnap este már megközelítette a negyven százalékot (!), hiszen több mint 93 millió ember teljesítette az állampolgári kötelességét a 239 millió jogosultból. Ráadásul ezen felül még 32 millió levélszavazat nem érkezett vissza, tehát ezek épp utaznak a postán vagy még nem adták fel őket. Vannak államok (Texas, Hawaii), ahol már most több szavazat érkezett be, mint 2016-ban összesen az urnazárásig, és van olyan is (Colorado), ahol már a jogosultak hatvan százaléka voksolt. Ott négy éve 74,39 százalék volt a részvételi arány, így könnyen lehet, hogy kedden újabb rekord születik: ők lehetnek az első tagállam 1900 óta, ahol a szavazáson való részvétel meghaladja a nyolcvan százalékot.
A hétvégén óriási sorok alakultak ki választani akaró polgárokból – Texasban még a gyorséttermeknél szokásos drive thru-módszerrel is lehetett voksolni, így az embereknek ki sem kellett szállniuk az autójukból, csak az ablakot letekerve bedobták a borítékot az urnába. Az elnökjelöltek is hajtós hétvégén vannak túl, az úgynevezett csatatér-államokat járva. Donald Trump hivatalban lévő elnök öt nagygyűlést is lenyomott naponta, míg a demokrata jelölt, Joe Biden mellé beszállt kampányolni a volt elnök, Barack Obama, míg alelnökjelöltje, Kamala Harris szenátor külön eseményeken győzködte a szavazókat.
A felmérések szerint Biden 9-10 százalékkal vezet Trump előtt, de nem dőlhet hátra, mert nem a legtöbb szavazatot kell megszerezni, hanem legalább 270 elektort elnyerni a lehetséges 538-ből. A demokratáknak van miért aggódniuk: négy éve is vezetett Hillary Clinton a felmérésekben (igaz, nem ennyire), ráadásul végül 3 millióval több szavazatot is szerzett, mégis elveszítette a versenyt. Akkor Trump a nyerhető államokra koncentrálva több elektort szerzett és ő lett az elnök. A tagállamok döntő többségében ugyanis a második helyet nem díjazzák, a győztes mindent visz, így elég egyetlen szavazattal megnyerni a versenyt, és övé az összes elektor.
Ugyan az urnáknál személyesen megjelenő amerikaiak elektronikusan szavaznak, mégis könnyen előfordulhat, hogy a választás éjszakáján nem lesz eredmény – extrém esetben akár heteket is várhatunk arra, hogy megtudjuk, ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Ennek az az oka, hogy a levélszavazatok összesítése macerás: két boríték van, ellenőrizni kell az aláírást és azt is, hogy a korai szavazatot leadó nem gondolta-e meg magát és ment el később mégis személyesen is szavazni. Van, ahol korábban nekifoghatnak az urnabiztosok ezen borítékok feldolgozásának, de nem mindenütt: Pennsylvania (az államban 20 elektor sorsáról döntenek), Michigan (16 elektor) és Wisconsin (10 elektor) államban például egyetlen szavazatot sem lehet feldolgozni a szavazás napja előtt. Csak ebben a három államban 46 elektor sorsa dől el (mindhármat meglepetésre vitte 2016-ban Trump), tehát ha szoros a verseny, meg kell várni a levélszavazatok feldolgozását.
Ráadásul vannak államok, ahol november 3. után is érkezhetnek be levélszavazatok (Kaliforniában például egészen huszadikáig – bár ott nincs kérdés, gyakorlatilag előre tudni, az összes, 55 elektor Bidené). Csatatér-államok is érintettek (például Észak-Karolina és Pennsylvania), szóval ha fej-fej mellett lesz a két elnökjelölt, előfordulhat, hogy akár hetekig nem hirdetnek győztest.
Ennek a rendszernek most van egy óriási veszélye: ha a levélszavazatokat később számolják meg, Donald Trump túl korán nyertesnek kiállhatja ki magát a jellemzően az urnáknál szavazó republikánusok szavazataival. Ha később – miután feldolgozzák az összes levélben beérkezett szavazatot - veszít, ő és hívei valószínűleg csalást fognak kiáltani. A hívek már a hétvégén is okoztak problémákat: Texasban megpróbálták leszorítani Biden kampánybuszát, vasárnap este pedig eltorlaszolták a New Yorkot Washingtonnal összekötő, igen forgalmas I-95 autópályát. Nem véletlen, hogy a nagyobb városokban – így Washingtonban is – az előrelátó bolttulajdonosok bedeszkázták a belvárosi üzletek ablakait, mert a másik tábor is balhézhat – a Black Lives Matter-tüntetések gyakran fordultak át zavargásokba.
Közben az is kiderült, a hivatalban lévő elnök nem a saját szállodájában, a Fehér Háztól két saroknyira lévő Trump International Hotelben fogja várni az eredményeket, hanem a hivatalának keleti szárnyában. Az ok prózai és nagyon 2020-as: a washingtoni járványszabályok tiltják az ötven főnél nagyobb beltéri rendezvények megtartását a fertőzésveszély miatt. Trump ezért a Fehér Házba helyezte a partit, amelyre a hírek szerint négyszáz ember kapott meghívót.
