A civil szervezetek politikai és jogi megfélemlítése, a kormányközeli oligarcháknak juttatott „állítólagos” állami megrendelések, valamint a romák és a melegek elleni fenyegetések is szerepelnek azon az ötpontos listán, amelyben a legsúlyosabb magyarországi jogsértéseket összegezte az amerikai külügyminisztérium. Az évente készülő nemzetközi tanulmány ismertetésekor Antony Blinken külügyminiszter általánosságban azt mondta, hogy az amerikai kormány sokkal határozottabban fel fog lépni az emberi jogok megsértésével szemben: egyebek mellett gazdasági szankciókat, és beutazási korlátozásokat is alkalmaznak majd.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma 45. alkalommal készítette el nemzetközi emberi jogi jelentését, amelyben a világ kétszáz országában tapasztalható helyzetet elemezték. A tanulmány szerint Magyarországon öt területen került sor súlyos jogsértésre 2020-ban: büntetőjogi szankciók járnak a „hamis állításért” vagy becsületsértésért; a menedékkérőket a visszatoloncolás veszélye fenyegeti; „állítólagosan” az állam hatalmával visszaélve részesít előnyben bizonyos gazdasági szereplőket; „jelentések szerint” a civil szervezetek politikai és jogi megfélemlítés alatt állnak; a roma és a meleg közösség tagjait pedig szélsőségesek fenyegetik.
A nemzetközi jelentés 50 oldalon keresztül foglalkozik a magyarországi emberi jogi helyzettel. A dokumentum elkészítéséhez számos forrást felhasználtak, így egyebek mellett az amerikai nagykövetségek, civil és nemzetközi szervezetek, jogi szakemberek, újságírók, akadémikusok és szakszervezeti aktivisták jelentéseit is.
Blinken: rossz irányba tartanak a trendek
– A jelentésből jól látható, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos trendek rossz irányba tartanak. A világ minden régiójában látunk ezt alátámasztó bizonyítékokat. Ezeket az aggasztó trendeket még rosszabbá tette a koronavírus, amelyet az autokrata kormányok arra használtak fel, hogy ennek álcája alatt a kritikusaikat támadják és tovább szűkítsék az emberi jogokat – mondta Antony Blinken kedden a jelentés bemutatásakor. A külügyminiszter hozzátette: a pandémia során különösen sok emberi jogi sérelem érte a nőket, a faji és etnikai kisebbségeket, a fogyatékkal élőket, valamint a meleg közösség tagjait.
Blinken szerint az emberi jogok melletti kiállás azért fontos az Egyesült Államok számára, mert azok az országok, amelyek nagy figyelmet fordítanak ezekre a kérdésekre békésebbek, prosperálóbbak, stabilabbak, és kisebb eséllyel sodródnak konfliktusokba. Emellett azok a kormányok, amelyek tiszteletben tartják az emberi jogokat, nagyobb eséllyel tartják be a nemzetközi játékszabályokat is.
– Most is – mint minden évben – lesznek olyan országok, amelyek azt mondják majd, hogy nincs jogunk kritizálni őket, mert nekünk is megvannak olyan a problémáink, amikkel törődnünk kellene. Tudjuk, hogy itthon is vannak megoldandó dolgok. Ezek közé tartoznak az olyan egyértelmű egyenlőtlenségek, mint a szisztematikus rasszizmus. Nem teszünk úgy, mintha ezek a problémák nem léteznének, nem söpörjük őket a szőnyeg alá. (…) Épp ez ami megkülönbözteti a mi demokráciánkat az autokráciáktól: a képességünk és a készségünk, hogy a gyengeségeinkről nyíltan beszéljünk – mondta Antony Blinken.
Beszédében számos olyan országot felsorolt, amelyekben a jelentés szerint jelentősen sérültek az emberi jogok az elmúlt egy évben. Ezek között szerepelt Kína, Oroszország, Venezuela, Uganda, Jemen, Etiópia és Burma is. Az amerikai külügyminiszter azonban egyik európai uniós vagy NATO-tagállamot sem említette a negatív példák között.
Antony Blinken arról is beszélt, hogy az amerikai kormány sokkal határozottabban fel fog lépni az emberi jogok megsértésével szemben, egyebek mellett gazdasági szankciókat és beutazási korlátozásokat is alkalmaznak majd. Ezekben a kérdésekben pedig olyan szövetségesekkel is együttműködnek, mint Kanada és az Európai Unió.
Mint mondta, a Biden-Harris-kormány „megkétszerezett erővel” védi majd meg az újságírókat, az emberi jogi és antikorrupciós aktivistákat, valamint a szakszervezeti vezetőket is.
Visszafogott kritikák
A kedden közzétett jelentés Magyarországgal foglalkozó része meglehetősen visszafogott volt ahhoz képest, amit amerikai kormányzati és kongresszusi vezetők mondtak a magyar kormányról az elmúlt hónapokban. A múlt héten harmadik világbéli autokráciának nevezte „Orbán Magyarországát” Chuck Schumer, a szenátus demokrata vezetője. Ezt megelőzően március elején a szenátus külügyi bizottságának demokrata elnöke sorolta az autokrata vezetésű államok sorába hazánkat. Februárban a Klubrádióval kapcsolatban közleményben arról írt az amerikai külügyminisztérium, hogy aggódnak az médiapluralizmus hanyatlása miatt Magyarországon.
Tudják hol van Magyarország
A magyar-amerikai kétoldalú kapcsolatok szempontjából különösen érdekes, hogy a Biden-kormányzat szinte minden vezető szintjén találni magyar származásúakat vagy személyes magyarországi tapasztalattal rendelkezőket. Az elnök maga is járt hazánkban. Szenátorként aktívan végigkísérte a rendszerváltást és támogatta az ország transzatlanti integrációját. Külügyminisztere, Antony Blinken magyar származású, csakúgy, mint az Obama-kormány alatt ezt tisztséget betöltő John Kerry, aki most klímavédelmi különmegbízottként dolgozik a kabinetben. A külügyminisztérium Európáért felelős miniszterhelyettese, Philip Reeker is rendelkezik budapesti munkatapasztalattal. De más szinteken is találni magyar szálat: Anne Neuberger a kiberbiztonságért és az új technológiákért felelős helyettes tanácsadó lesz a nemzetbiztonsági tanácsban, amely testület külpolitikai kérdésekben is kulcsszerepet játszik az elnöknek adott tanácsadásban.
