Gurzó Ákos jelenti az Egyesült Államokból
A járványra hivatkozva a magyar kormány is felgyorsította a hatalomkoncentrációt és egyre jobban elnyomja a független médiát – mondta Bob Menendez, az amerikai szenátus külügyi bizottságának vezetője. Az Egyesült Államok külpolitikájának meghatározó alakja az autokrata vezetésű államok közé sorolta Magyarországot, és azt mondta, hogy hazánkat is megfertőzte a korrupció. A szenátor harcot indítana, hogy elvágják az elnyomó rezsimek megélhetési forrásait.
– Napjainkban a világ minden részén az autokrata kormányok egyre nagyobb hatalmat szereznek, lebontják az alapvető demokratikus intézményeket, valamint szorongatják a civil szervezeteket és a véleményszabadságot. Sok feltörekvő demokráciát megfertőztek a botrányok, a korrupció és az állampolgári elégedetlenség. Törökországtól Magyarországon és Venezuelán keresztül a Fülöp-szigetekig az autokrata kormányok szisztematikusan leépítik a hatalmukat ellenőrző alkotmányos ellensúlyokat. Sajnos a koronavírus pandémia segített abban, hogy felgyorsítsák egyes lépéseiket, ürügyet találva arra, hogy konszolidálják hatalmukat és elnyomják a független médiát – mondta Bob Menendez a külügyi bizottság múlt szerdai ülésén. Hozzátette: a történelem bebizonyította, hogy a demokráciák a világon mindenhol békésebbek, az állampolgáraik nagyobb jólétben és biztonságban élnek – éppen ezért az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági érdek ezeknek az értékeknek a védelme.
Bob Menendez az elnyomó rendszerek között beszélt még Burmáról, Egyiptomról, Szaúd-Arábiáról, Kubáról, Venezueláról és Etiópiáról is.
– Komoly támadást kell indítanunk, hogy elvágjuk ezeknek az autokratáknak a megélhetési forrásait – kleptokratikus módszereikkel ezek kifosztják az államkasszát, hogy fenntartsák magukat és erodálják a szabadságot világszerte – mondta Bob Menendez. Hozzátette: következetes és folyamatos nyomást kell gyakorolnunk az autokrata kormányokra, hogy megakadályozzuk őket az állampolgári jogok megsértésében és abban, hogy dezinformációt terjesszenek.
A szenátor szerint világszerte Peking és Moszkva vezeti az autokrata eszmék exportját egyrészt egyre szofisztikáltabb digitális megoldásokat használva, másrészt olyan jól ismert módszereket alkalmazva, mint a békés tüntetők bebörtönzése és a független média elhallgattatása.
Demokrácia deficit és a keleti nyitás a listán
Habár az elmúlt egy-két évben több fórumon is többször kritizálta az Orbán-kormányt Bob Menendez, legátfogóbban és legrészletesebben tavaly októberi jelentése foglalkozik a magyar helyzettel. „Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor évek óta egyre jobban satuba szorítja a civil társadalmat és a demokrácia szószólóit, valamint aláássa a független médiát. Orbán kormánya lemásolta Trump fake news retorikáját, ezt használva fegyverként a demokrácia leépítéséről szóló riportok és a civil társadalom ellen Magyarországon” – írta a demokrata párti politikus a Trump külpolitikájának ára című jelentésében.
„A demokrácia meggyengülése azoknak a demokratikus alapokon működő nemzetközi szervezeteknek a hatékony működését is aláássa, mint a NATO és az Európai Unió. Ennek a hanyatlásnak Törökországban és Magyarországon aggasztó következményei lehetnek a NATO-ra nézve, amely a demokratikus értékrend megvédésére jött létre. Az EU hasonló kihívásokkal küzd Magyarországgal kapcsolatban, amelyet a Freedom House választási rendszerű autokrata rezsimként osztályozott” – olvasható a 74 oldalas dokumentumban, amely három oldalon keresztül foglalkozik a magyar helyzettel.
A jelentés szerint 2010-es hatalomra kerülése óta Orbán Viktor folyamatosan a demokrácia meggyengítésén dolgozik. Az Obama-adminisztráció ezt felismerve egyre több kritikát fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben. Ennek részeként az amerikai vezetés elzárkózott a magas szintű kétoldalú találkozóktól, és elkezdte keresni annak lehetőségét, hogyan támogathatja a szabad médiát és a civil szervezeteket Magyarországon. A Trump-kormányzat azonban félretette ezeket az aggályokat és újra magas szintű együttműködést kezdett Orbán Viktorral, azzal a magyarázattal, hogy így szeretnék megelőzni azt, hogy a magyar miniszterelnök szorosabbá fűzze kapcsolatát Oroszországgal és Kínával. Ennek csúcspontja volt Orbán Viktor hivatalos látogatása a Fehér Házban 2019-ben – mutat rá a dokumentum.
Az Orbán-látogatás előtt az amerikai szenátus kétpárti határozatban kérte Donald Trumpot, hogy vesse fel a demokrácia deficit, valamint az orosz és kínai térhódítás a kérdését a magyar miniszterelnöknek, ő azonban ezt nem tette meg. Ehelyett Trump a találkozót követő sajtótájékoztatón erős és tisztelt vezetőként beszélt Orbánról. Ezután pedig Bob Menendezzel folytatott telefonos beszélgetésük során az amerikai elnök „jó srácnak” nevezte a magyar miniszterelnököt, hiszen Magyarország beleegyezett egy csomó amerikai hadászati eszköz megvásárlásába – olvasható a demokrata párti politikus jelentésében.
Egy húron pendülnek
A külügyi bizottságnak hagyományosan nagy súlya van az amerikai külpolitika alakításában. A jelenlegi helyzetben, amikor az elnökség, a szenátus és a képviselőház is demokrata többségű, ez az összhang még jobban megfigyelhető. Bob Menendez szavaival megegyezően nyilatkozott a múlt héten Antony Blinken külügyminiszter is a demokrácia fontosságáról és a korrupció elleni küzdelemről.
Az Egyesült Államok külpolitikájának egyik prioritása a demokrácia megerősítése Amerikában és világszerte – mondta Antony Blinken. A diplomáciai vezető hangsúlyozta: minden eszközt bevetnek az emberi jogok támogatásáért és a korrupció ellen, akár szankciókat is.
– A korrupció felderítése és az ellene való harc kulcsfontosságú számunkra. Erre még több figyelmet, időt és erőforrást fogunk fordítani, mert úgy látjuk, hogy ez nagyon sok helyen meghatározó probléma. Ha pedig felhívjuk a figyelmet a korrupcióra, és az állampolgároknak lehetőséget adunk arra, hogy lássák mennyire korruptak a vezetőik, akkor azzal alááshatjuk ezeknek a vezetőknek támogatottságát – hangsúlyozta a külügyminiszter.
A diplomáciai vezető kiemelte, hogy kormánya minden lehetséges eszközt be fog vetni ezekben a kérdésekben, egyebek mellett a Magnyitszkij-törvényt is használják majd. Ez utóbbi alapján az Egyesült Államok szankciókkal sújthatja az emberi jogi és korrupciós bűnöket elkövető egyéneket világszerte.
A Biden-kormányzat már élt is a kitiltás eszközével: február végén Antony Blinken közleményben jelentette be, hogy kitiltják az Egyesült Államokból Dobroslav Trnka szlovák volt legfőbb ügyészt „súlyos korrupcióban való részvétele miatt”. A héten pedig iráni tisztségviselőket tiltottak ki emberi jogi bűnök miatt.
A törvény Magyarország számára sem ismeretlen: 2014-ben több magyart is kitiltottak Amerikából, köztük volt a NAV akkori elnöke. Mint ismeretes, Vida Ildikó akkor a Szabadság téren követelt volna magyarázatot a követség épületéből kilépő amerikai ügyvivőtől, amely próbálkozás a „tolmácsot szeretnék kérni” kínos jelenetbe torkollott.
Partnerből kemény kritikus
Szenátori karrierje elején Bob Menendez még követendő példaként beszélt Magyarországról, amikor a kubai nyitás szükségessége mellett érvelt 2007-ben.
Az első kritikákat 2012-ben fogalmazta meg az azeri baltás gyilkos ügyében, amikor aggasztónak nevezte, hogy Magyarország kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot – akit az azeriek nemhogy nem börtönöztek be, de nemzeti hősként ünnepeltek hazatérésekor.
A szenátor 2014-ben találkozott Áder János köztársasági elnökkel, valamint Orbán Viktor korábbi külpolitikai főtanácsadójával, Megyesy Jenővel is. Az eseménynek nem politikai apropója volt: egy Rubik-kiállítást nyitottak meg a Jersey City-i tudományos központban. Az elérhető beszámolók szerint politikai kérdésekről nem volt szó, de beszédében Bob Menendez méltatta a két ország kapcsolatait és megemlékezett arról, hogy a rendezvény helyszínétől nem messze lévő Ellis Islanden keresztül magyarok tömegei vándoroltak be az Egyesült Államokba.
A 2019-es Trump-Erdogan találkozó előtti, a szenátusban elmondott, beszéde volt azonban az igazi vízválasztó számára a magyar kérdésben. A felszólalásában azt hangsúlyozta, Törökországon kívül talán csak egyetlen olyan NATO tagország van – Magyarország –, amelynek vezetője előbb egyeztet Putyinnal, mint az amerikai elnökkel.
A kubai gyökerekkel rendelkező, de amerikai születésű Bob Menendez 1986-ban megyei szinten kezdte karrierjét New Jersey-ben. 1993-ban választották meg alsóházi képviselőnek, 2006-ban pedig szenátornak. A külügyi bizottságot először 2013-2015 között vezette, az elmúlt években az ellenzék rangidős tagjaként vett részt a testület munkájában, mielőtt idén újra elnökké választották. Politikusként a külpolitika mellett leginkább a bevándorlási, az adóügyi és az egészségügyi kérdésekben aktív. Karrierjének eddigi legnagyobb botrányát az jelentette, hogy 2015-ben korrupció vádjával szövetségi szinten eljárás indult ellene. A per végül ítélet nélkül zárult le, mert az esküdtek nem tudtak egyértelmű döntést hozni arról, hogy bűnös-e az ellene felhozott vádakban.
