Már a 2023-as év is rekordmelegnek számított, ezt azonban a tavalyi esztendő túlszárnyalta. 1901, vagyis több mint 120 éve nem volt olyan meleg évünk, mint a 2024-es. Több hónapban is csúcsot döntött az átlaghőmérséklet, az úgynevezett középhőmérséklet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzéséből.
A tavalyi év úgynevezett középhőmérséklete országos átlagban 12,91 °C fok volt (az elmúlt harminc év átlaga nem éri el a 11-et), ami a legmagasabb érték a XX. század kezdete óta. Még az eddigi rekordnak számító 2023-as évinél is 0,7 fokkal meghaladta ezt az értéket. Az év középhőmérséklete síkvidéken sokfelé 13 fok felett alakult, az Alföld déli részén általában a 13,5 fokot is meghaladta, sőt a déli határ közelében helyenként még a 14 fokot is elérte. A Dunántúl nyugati felén és az északkeleti országrészben jellemzően 12 és 13 fok között alakult az éves középhőmérséklet, a hegyvidékeken 10 és 12 fok közötti átlagérték volt jellemző, míg 10 fok alatti évi középhőmérséklet csak a magasabb hegyeken fordult elő.
A hónapok közül messze a február tért el leginkább az éghajlati normáltól, 7 fokkal haladta meg az átlagot, amivel a legenyhébb február lett és ilyen nagy pozitív anomália 1901 óta egyetlen hónapban sem fordult még elő. Az ezt követő március szintén a legenyhébb lett a XX. század eleje óta. Emellett országosan a legmelegebb volt a július is, a második legforróbb volt az augusztus, az ötödik legmelegebb a június és a nyolcadik legmelegebb az április 1901 óta. Az évszakokat tekintve a 2023/2024-es tél, a 2024-es tavasz és a 2024-es nyár is a legmelegebbek voltak 1901 óta.
A tavalyi év csapadékösszege országos átlagban 517,4 mm – az előzetes adatok alapján –, ami 16 százalékkal elmarad az éghajlati normáltól. Az év legnagyobb csapadékösszegét Kékestetőn (820,3 mm), a legkisebbet Debrecen repülőtér állomáson (335,4 mm) mérték. 700 mm-t meghaladó éves csapadék csak a hegyvidékeken és a nyugati, délnyugati határ közelében fordult elő, Északon és a Dunántúl legnagyobb részén általában meghaladta az éves csapadék az 500 mm-t, míg az Alföld nagy része elmaradt ettől. A legkisebb évi csapadékösszegek az Alföld déli és keleti részén voltak, a Tiszántúl déli részén nagyobb területen 400 mm-t sem mértek. A legtöbb hónap csapadékösszege országos átlagban elmaradt az 1991–2020-as átlagtól. Jelentős volt a csapadékhiány februárban, márciusban, júliusban, augusztusban, novemberben és decemberben is. A július a hetedik, az augusztus a kilencedik legszárazabbnak adódott 1901 óta. A januári, áprilisi, májusi és októberi csapadék az átlagos közelében alakult, kissé csapadékos hónap volt a június. A legnagyobb csapadéktöbblet szeptemberben mutatkozott, a szokásosnál 63 százalékkal több csapadék esett a forró és száraz nyarat követő hónapban.
