– Most nincs ilyen személy.
– Nem Márki-Zay Péternek hívják?– Egy vagyok a tüntetésen felszólalók közül.
– Akkor hogyan határozza meg most önmagát? Márki-Zay Péter polgármester-mozgalmár?– Polgármester vagyok. Gulyás Márton a mozgalmár. Nagyra becsülöm őt, de az ő mozgalmi habitusa nagyon távol áll tőlem. Az a közös bennünk, hogy egyikünket sem lehet megvenni és megzsarolni. Ezt én a katolikus hitemnek köszönhetem. Sosem vállalkoztam arra, hogy én vezessem az ellenzéket, vagy hogy programot adjak neki. Nem ez az én feladatom.
– Ezek szerint a Kossuth téri tömeg csak jobb és alkalmasabb személy híján tapsol önnek?– Keresztény, jobboldali emberként mondom el a véleményem. Most azért lehetek népszerű, mert a februári hódmezővásárhelyi polgármester-választáson megvertük a Fideszt, másrészt pedig mert Lányi Andrással, Pápay Györggyel, Elek Istvánnal együtt megmondtuk: össze kell fogni a pártoknak a Jobbiktól a DK-ig, különben nyer a Fidesz. Utólag sokan látják, hogy tényleg ez lett volna a jó stratégia.
– Nem azért kapott a Fidesz–KDNP újabb négy évet, mert nincs igazi ellenzéki vezér?– Igaz. A jobboldali szavazók egy része azért szavaz a Fideszre – mondom ezt a párt volt szavazójaként –, mert nincs egy tisztességes jobbközép párt. A Fidesz az MDF-től a kisgazdákig valamennyi jobboldali pártot bedarálta.
– Mire elég az a több tízezer ember, aki a választás után az utcára vonult?– Ők jelenthetik az egységes ellenzék bázisát. De ezt nem három tüntetés alatt fogjuk összehozni. Mi – akik majd ebben a mozgalomban részt veszünk – azokat képviseljük, akiknek fontosabb az egységes ellenzék, mint az általuk szimpatikusnak tartott párt.
– Ezek fényében mi értelmét látja az ellenzéki pártok parlamenti jelenlétének? Van egyáltalán bármi jelentősége az ottani munkának?– Egyetlen képviselőtől sem kérem azt, hogy ne vegye át a mandátumát. Az elvárást úgy is irreálisnak tartom, hogy nekem nagyon tetszene, ha nem asszisztálnának a Fidesz hatalomgyakorlásához. Ezzel lehetne ugyanis egyértelművé tenni ország-világ előtt, hogy amiben élünk, az nem demokrácia.
– Bocsánat: április 8-án, amikor folyamatosan rekordot döntött a napközbeni részvétel, a demokrácia győzelméről írt a teljes hazai sajtó, mígnem kiderültek az eredmények.– 1990 előtt is demokráciáról beszéltek, még ha megkülönböztetésként népi demokráciának is nevezték. A jelenlegi NER-demokrácia is irányított demokrácia. Ebben olyan állami médiát tartanak fenn, amelybe vezető ellenzéki politikusokat meg sem hívnak, a vita műfaját pedig nem is ismerik. A sajtó is csak látszólag szabad. Mert ugyan önök itt ülnek, és beszélgetünk, ám a Fidesz szolgálatába állított televízióhoz, internetes oldalakhoz, megyei lapokhoz becsatornázott állami hirdetésekkel olyan erősen torzítják a piacot, amely megingatja a sajtó szabad működését. Az ügyészségek pedig már a látszatra sem adnak, a kormánypárthoz kötődő személyek ügyében eljárások sem indulnak.
– Mégis életszerű lehet egy ellenzéki ernyőszervezet létrehozása?– Ezen dolgozunk. Ez azonban nem két hét alatt fog létrejönni. Az eddigiekhez képest az együttműködés is előrelépés. A szélsőségeken kívül ebben mindenkinek van helye: a jelenlegi jobb- és baloldali ellenzékiek – a DK-soktól a Jobbik-támogatókig – egyaránt beleférnek. És minél több jelenlegi fideszesnek kell ebben megtalálnia a helyét.
– Ehhez nem kevés üzenetnek a Fidesz leváltása?– Nem. A történelem példái a francia forradalomtól a magyar 1848-as forradalmon át 1956-ig azt mutatják, hogy a prostesthangulat hozza össze az embereket. Elnyomás alatt a szabadságvágy mindennél erősebb. A Ceaucescu-rendszerben Romániában ki nézte, hogy ki jobb- vagy baloldali, vagy hogy ki a magyar, zsidó, esetleg szász? Most Magyarországon rendszerváltó hangulat van.
– Ez biztos? A szavazók fele a Nemzeti Együttműködés Rendszerére, a Fideszre szavazott. Lehet azt mondani, hogy rendszerváltó hangulat van?– Rendszerváltó és nem kormányváltó hangulatot említettem. Érdekes ellentmondás, hogy miközben a Fidesz népszerű, kevesek vállalják fel a pártot. Az én ismerőseim azért szavaztak a Fideszre, mert féltek a migránsoktól, az alkalmatlan ellenzék miatti káosztól és Gyurcsány Ferenctől vagy a szocialistáktól. Ha ezeket sikerül meghaladni, nem fognak rájuk szavazni. A szavazók 48 százaléka – ami kétharmadot eredményezett – elhitte: ha nem a Fidesz nyer, káosz lesz, jön Gyurcsány és jönnek a migránsok.
– Vagyis az ernyőszervezetben a volt szocialista kormányfőnek nincs helye?– A DK-soknak benne kell lenniük, de Gyurcsány Ferencnek – ahogy Toroczkai Lászlónak is – olyan mozgósító ereje van a mérsékelt szavazók körében, hogy vele eleve kudarcra ítélt lenne egy mozgalom. Sokan meg vannak győződve róla, hogy az elmúlt évtizedek két meghatározó politikusa, Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor ma egymást tartják életben a politikában.
– Két éve kevesen gondolták, hogy a Fidesz migránsveszélyre alapozó történetét az idei választásig lehet építeni. Ezzel azokat is képes volt megszólítani, akik nem feltétlenül Fidesz-szavazók. Melyik ellenzéki pártnál lát olyan narratívát, amelyen elindulhat az ön által elképzelt mozgalom?– Mindegyik ellenzéki pártnak volt programja, a közös cselekvési terv azonban hiányzott. A választás mégsem a programok szintjén dőlt el, hanem a legerősebb alapérzelemre, a félelemre épített kommunikáción. A Fidesz félelmet nemcsak a migránsriogatással keltett, hanem azzal is, hogy azt mondták: ha nem a Fidesz nyer, nem lesz közmunka. Jellemző, hogy a vásárhelyi laktanyában az a hír járta, a Fidesz bukása esetén a kerítést lebontják, a katonákat pedig szélnek eresztik, mert nem kell védeni a határt.
– Az eddigi két tüntetésen az látszott, hogy a jelenlevők, felszólalók sem feltétlen tudják, mit szeretnének elérni: az első tüntetés alkalmával még előre hozott választást akartak, a másodikon viszont már nem. Mivel lehet a közügyek iránti érdeklődést fenntartani, az utcai politizálást folytatni?– Nemzeti ügyekre van szükség, amely jobb- és baloldal számára egyaránt fontos. Ilyen például az európai ügyészséghez csatlakozás kérdése, vagy az ügynökakták nyilvánossága. E kérdésekben a népszavazási kezdeményezés lehetőségét is érdemes megfontolni. Egyébként nem kell feltétlenül hétvégenként az utcán lennie az elégedetleneknek. Elég akkor, amikor igazán fontos. Például amikor a megfélemlített emberek mellett kell kiállni. Például a pécsi civil tüntetésen felszólaló, majd állásából kirúgott P. Horváth Tamás esetében erre lett volna szükség. Akkor oda kellett volna hívni a pártoknak a támogatóiakat tüntetni. És ez ellen a fideszes szavazó sem emelhet kifogást, mert ő is jogállamban akar élni. A politikai okból eltussolt bűnökről pedig „vörös könyvet” kellene vezetni az interneten.
– A hódmezővásárhelyi polgármester-választás előtt arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy ahol választáson nem leváltható az ellenzék, ott a polgárok erőszakos megoldásokhoz folyamodnak. Az RTL Klubon azt mondta, hogy több radikalizmust várna a pártoktól. Elfogadható politikai eszköznek tartja az erőszakot?– A gyűlöletkampányt mindig nagyon elleneztem. A Fidesz annyira felszította az emberekben a gyűlöletet, hogy nem tudja, mit szabadított rá az országra. Ez rájuk nézve is veszélyes. Egy ideig ugyanis lehet hülyíteni az embereket, de Magyarországon nincsenek migránsok, csak olyanok, akiket a Fidesz telepített be. Tolvaj, kastélytulajdonos, urizáló és helikopterező fideszesek viszont vannak…
[caption id="attachment_866" align="alignleft" width="169"]
– A radikalizmus nem jelent erőszakot. Ghandi kifejezetten radikális volt, mi is azok voltunk a vásárhelyi kampány során. Számomra a radikális ellentéte a megalkuvó. A Fidesz erkölcsi relativizmusa az elfogadhatatlan. Azt gondolják, igaz ugyan, hogy nem helyes lopni, sikkasztani, de egy nagyobb haszon érdekében vagy egy nagyobb veszéllyel szemben az erkölcsileg vállalhatatlant is el lehet fogadni. Azért kell radikálisnak lenni, hogy radikálisan utasítsunk el minden jogtiprást. A radikalizmus számomra bátor kiállást jelent.
– Bölcs dolog ezt zászlóra tűzni egy közpolitikai felelősséggel bíró embernek, amikor borítékolható, hogy lesznek, akik erőszakra való felbujtásként értelmezik?– Noha ezért már eddig is támadtak, de az erkölcsi tartásom miatt ezt is vállalom. Nem akarok országgyűlési választást nyerni, mert nekem nem ez a hivatásom. Olyan országban akarok élni, ahol szabadon elmondhatom a véleményemet.
– Azaz továbbra is azt mondja, nincsenek országos politikai ambíciói?– Nincsenek. Ez nem jelenti azt, hogy el is tudom kerülni az országos szerepvállalást. Ha decemberben nem vállaltam volna el Vásárhelyen a jelöltséget, akkor egyáltalán nem lett volna közös ellenzéki polgármesterjelölt.
– A jövő őszi önkormányzati választás lehet fordulópont a magyar politikában?– Abból kiindulva, ahogy a Fidesz 2006-ban átvette az önkormányzatokat, igen. Más kérdés, hogy ha 2019-ben az ellenzék nyerne, akkor a Fidesz alighanem kiüresítené a helyhatóságokat. Én azonban most még nem latolgatnám, hogy mi lesz másfél év múlva. Törés attól lehet a kormánypárt politikájában, ha sikerül elérni, hogy minden legyen nyilvános. A nyilvánosság a Fidesz hatalmának a kulcsa. Ha például Hódmezővásárhelyen bebizonyosodik, hogy ki készítette azt a szórólapot, amelyen az engem támogatókat listázták, ki fogjuk tenni a Facebookra. A megzsarolt emberek ne attól féljenek, hogy kirúgják őket az állásukból, sokkal inkább attól tartsanak, mit mondanak majd az unokáiknak, amikor azok megtudják, milyen disznóságokat csináltak a hatalom érdekében.
– Látva a kormánynévsort milyen ciklusra számít?– Meggyőződésem, hogy Lázár János és Kósa Lajos azért kerültek ki az irányításból, mert az ügyeik miatt vállalhatatlanná váltak, mivel a párt konszolidálódni szeretne. Ez azonban szerintem nem lehetséges, félő, hogy már nincs visszaút. Lázár János sok mindenben szembement a Fidesz felső vezetésével. Ő már alighanem a Fidesz utáni világra készül.
– Nem fél Lázár Jánostól? A volt miniszter nem rejtette véka alá, hogy figyelmét a választókerületére összpontosítja.– Mitől féljek?
– Az erős hódmezővásárhelyi fideszes frakciótól, vagy attól, hogy ezáltal a város könnyen Esztergom sorsára juthat.– Utóbbitól persze, hogy félek. Azért fogok küzdeni, hogy ne így legyen. A hódmezővásárhelyi Fidesz sincs felkészülve a nyilvánosság erejére. Esztergom számára sem lett volna végzetes, ha a Fidesz-frakció által „fojtogatott” Tétényi Éva független polgármester ciklusa nem 2010 és 2014 közé esik.
– Tárgyalt már Lázár Jánossal?– Már jelezte, hogy fog beszélni velem. Azt üzentem vissza, hogy nagy örömmel várom a hivatalban.
– Mit remélhet egy ilyen találkozótól?– Azt, hogy ha a váráshelyi Fidesz-frakció megszavazza, hogy újíttassunk fel több mint negyven utcában a járdát, akkor legyen szíves pénzt hozni hozzá. Azt ígérték Hegedűs Zoltán kampányában, hogy renoválják a város valamennyi templomát. Azt kérem csak, hogy tartsák be ezt az ígéretet.
– Polgármesteri mozgásterét a megválasztása óta folyamatosan szűkíti a Fidesz-frakció, legutóbb a 100 millió forintig terjedő költségvetési tételek közötti átcsoportosítás lehetőségét vették el. Kell tartani vásárhelyieknek a közgyűlés feloszlatásától?– A már említett járdaépítéshez olyan tételeket mozgatott át a Fidesz, ami lehetetlenné teszi például nyáron a fűnyírást, vagy télen a hó eltakarítását. És mivel tőlem elvették a költségek átcsoportosításának lehetőségét, ezért nyáron minden egyes alkalommal közgyűlési döntésre lesz szükség például a fűnyírás megrendeléséhez. Ilyen helyzetben nem marad más megoldás, mint nyilvánosságra hozni, hogy adott esetben a Fidesz-frakció miatt vannak áldatlan állapotok a városban. Ugyanez a helyzet az augusztus 20-i ünnepi költségkerettel is. Mivel onnan is elvonták a forrásokat, nyilván nehezen tudunk előadókat hívni, őket kifizetni. Pedig a művelődési központ elkezdte a szervezést és szerződéseket is előkészített. A Fidesz persze bármikor feloszlathatja a helyi közgyűlést. Most ezt szerintem azért nem teszik meg, mert tudják, hogy abból alighanem nagyon rosszul jönnének ki. Ezt magam is így érzem. Nem nekem lenne rosszabb, mert ha esetleg nem nyerném meg a választást, kereshetnék magamnak munkát jobb fizetésért, és nem én lennék a hibás azért, ha nincs lenyírva a fű. Ha visszaszerzik a várost, és tovább lopnak, az már a vásárhelyiek döntése lenne. Még így is el lehetne mondani, hogy megpróbáltuk tisztességesen vezetni a várost, ha nem is sikerült. De persze az is könnyen lehet, hogy egy új összetételű közgyűlés élére választanának meg a helyiek, akikkel sokkal könnyebb lenne sikereket elérni a város számára. Jelenleg ugyanis a Fidesz egyre inkább magára haragítja a vásárhelyieket, és mi be fogjuk bizonyítani, hogy a város még egy ilyen fideszes többséggel is működőképes marad.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 0. számában jelent meg, 2018. május 8-án. Május 18-án megjelent a Magyar Hang 1. száma, keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! Fizessen elő lapunkra, akkor jövő pénteken már házhoz megy!
