Sűrű napot tudhat háta mögött az Országgyűlés: elfogadta az alaptörvény hetedik módosításáról szóló javaslatot és megszavazták a „Stop, Soros!” névre keresztelt törvénycsomagot. Mindkét előterjesztés mellett voksolt a Fideszen és KDNP-n kívül a Jobbik, illetve a pártból nemrég kizárt Dúró Dóra, valamint Ritter Imre nemzetiségi képviselő.
Stop idegenek, hajléktalanok go home!
A mai voksolások eredményeképpen az alaptörvény rögzíti, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, illetve hogy az állam minden szervének kötelessége az ország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme. Emellett az alkotmányba foglalták azt is, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető be, illetve hogy október 15-től tilos lesz a közterületen való életvitelszerű tartózkodás.
Emellett létrehozták a külön közigazgatási bíráskodást. Míg a rendes bíróságok döntenek büntetőügyben, magánjogi jogvitában és törvényben meghatározott egyéb ügyben, legfőbb szervük a Kúria, addig a közigazgatási bíróságok közigazgatási jogvitákban és törvényben meghatározott egyéb ügyben határoznak. A közigazgatási bírósági szervezet legfőbb szerve a Közigazgatási Felsőbíróság, amely biztosítja a közigazgatási bíróságok jogalkalmazásának egységét, a közigazgatási bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
„Stop, Soros!”
A szintén kétharmados „Stop, Soros!”-törvénycsomag alapján büntető törvénykönyvi (Btk.) tényállás lesz az illegális bevándorlás elősegítése, támogatása. Az új Btk.-paragrafus szerint a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását az követi el, aki szervező tevékenységet folytat azért, hogy Magyarországon menedékjogi eljárás kezdeményezését tegye lehetővé olyasvalakinek, aki nincs üldözésnek kitéve ott, ahonnan – vagy amely országon keresztül – érkezik.
Igent nyomott a Jobbik és az exjobbikos is
Aki aggódik a nemzet jövőjéért, annak támogatnia kell – Dúró Dóra ezzel indokolta az Azonnali.hu-nak, hogy igen gombot nyomot mindkét javaslatra. Szavai szerint habár a migráció kapcsán nagyon sok kritika éri ellenzéki oldalról a Fideszt, az Országgyűlésben azt kell figyelembe venni, hogy az elképzelés az országnak jó-e, vagy nem. – Ha én írtam volna, nem így nézne ki, összességében mégis úgy gondolom, hogy a migráció mint a XXI. század egyik legnagyobb kihívása, cselekvést kíván – mondta Dúró Dóra. Elárulta azt is, hogy a szavazás előtt kikérte annak a Toroczkai Lászlónak a véleményét, akivel éppen együtt készülnek a Jobbikból kilépőket összefogva egy új mozgalom/párt alapítására. De értelemszerűen beszélgetett a kérdésről férjével, Novák Előddel is. – Mindketten egyetértettek abban, hogy támogassam a javaslatokat – mondta a képviselő az Azonnalinak.
A Jobbik támogató hozzáállására Mirkóczki Ádám adott magyarázatot a portálnak: az alaptörvény módosítása a párt szerint nem más, mint egy kommunikációs fogás, mert az nem fogja sikerrel felvenni a harcot az illegális bevándorlással, nem fogja megvédeni a kereszténységet, és azt sem vonja maga után, hogy a rendőrök elvigyék a közterületekről a hajléktalanokat. Vagyis érdemi hatása nem lesz, ám ha nem szavazták volna meg, akkor ismét rájuk sütötte volna a kormány, hogy a bevándorlást támogatják, érvelt Mirkóczki. A „Stop, Soros!” pedig szerintük már régen nem az, ami korábban volt, az alapvető céljával pedig – az illegális bevándorlás megakadályozásáért tett erőfeszítéssel – egyetértenek.
Együtt az MSZP és Párbeszéd
Az MSZP és a Párbeszéd vezetői még a szavazást megelőzően közös sajtótájékoztatón bírálták a törvénymódosításokat. Mint Tóth Bertalan, az MSZP elnöke kifejtette, „házibíróságot” akarnak kialakítani, ahol nem csupán bírák, de kormánytisztviselők is hozhatnak döntéseket. Az állam vagy az önkormányzat bármely hatósági döntésével szemben ennél a szervezetnél lehetne jogorvoslattal élni, viszont ha a bíróság a kormány érdekeit szolgálja, akkor az állampolgároknak esélyük sem lesz a jogaik megvédésére – hangoztatta az MSZP elnöke. A „Stop, Soros!”-törvénycsomagot szintén „propagandának” nevezte, amely még arra is lehetőséget ad, hogy meghurcoljanak civil szervezeteket vagy jogvédőket.
Karácsony Gergely felidézte, hogy ez már a hetedik alaptörvény-módosítás. Úgy fogalmazott: ebből is látszik, hogy a Fidesz által gránitszilárdságúnak ígért jogszabály valójában inkább a „vattacukorhoz hasonlít". Úgy vélekedett, hogy a Fidesz minden aktuálpolitikai érdekét megpróbálja érvényesíteni az alaptörvényben. – Úgy váltogatja az alkotmányos alapelveit, mint más az alsónadrágját – fogalmazott. A Párbeszéd társelnöke szerint a szabadságnak a jogállamban még megtalálható kis szigeteit is megpróbálják felszámolni. Ilyen például a Kúria, amely fontos döntéseket hozott a közérdekű adatok nyilvánosságáról vagy választási ügyekben.
Egyébként Strasbourgban találkozott hétfőn Szijjártó Péter külügyminiszter a Velencei Bizottság elnökével. Gianni Buquicchio azt kérte tőle, hogy az Országgyűlés ne szavazza meg addig a „Stop, Soros!”-t, amíg nem hozzák nyilvánosságra a testület állásfoglalását, a tervek szerint jövő pénteken.
