Palkovics László nem alkuszik az Akadémiával

Palkovics László nem alkuszik az Akadémiával

Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszédet mond a Magyar Innovációs Szövetség éves rendes közgyûlésén az Aquincum Hotel Budapest szállodában 2018. május 31-én (MTI Fotó: Bruzák Noémi)

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Egyik MTA-javaslatot sem tartja elfogadhatónak Palkovics László – derült ki az innovációs miniszter Magyar Hírlapnak adott interjújából. A politikus, aki maga is akadémista szerint továbbra is az a terv, hogy elfogadják a jövő évi költségvetést, benne a Magyar Tudományos Akadémiára vonatkozó változásokkal. Eszerint az Akadémiának járó pénz nagy részét magához tervezi vonni a minisztérium, így pedig ő dönthetne a jövőbeni kutatási irányokról is. Ugyan az Európai Tudományos Akadémiák Szövetsége (ALLEA) is kiállt a magyar szervezet mellett, de ez a jelek szerint nem hatja meg a kormányt. Az MTA-val közben előzetesen nem egyeztettek a tervezett elvonásról, és a tudósok eredetileg alig több mint ötven percet kaptak a módosítások észrevételezésére.

Az Akadémia azt javasolta, hogy vagy adjanak pluszpénzt a preferált kutatási területekre, vagy ha magukhoz is vonják a forrásokat, a szakmai felügyeletet hagyják meg az MTA-nál. Lovász Lászlóék megjegyezték, hogy a terv amúgy is a kutatásfejlesztésre jutó források növelése volt. A második terv alapján az EU-s és magyar pályázatok támogatása, a Kiválósági központok, a Fiatal kutatók, a Posztdoktori pályázati támogatások és a Lendület Program kerülne át a minisztériumhoz.

Az MTA továbbá azt szerette volna, hogy adják át a Lázár János által az idei költségvetésre még odaígért ötmilliárd forintot. Lovász ezt egy kutatási alap kezdő összegeként számolta volna el. Az MTA-elnök úgy vélte, a kormány terve csak a bürokráciát növelné, miközben az átláthatóságot egyáltalán nem segítené.

Hiába, mert Palkovics a javasolt kompromisszumos megoldásokat sem tartja elfogadhatónak. Szerinte a kormány dolga eldönteni, hogy mik azok a társadalmi érdeket szolgáló célok, amikre a közpénzek kell folyjanak. „Nem tudom elfogadni az érvet, hogy »majd mi eldöntjük, hogy mit akarunk kutatni, mivel ez az autonómiánk része«. Ez a világon sehol, így az Egyesült Államokban vagy az EU többi országában sincs így” – állítja a Magyar Hírlapnak a politikus, aki szerint ettől még az MTA autonómiája nem sérülne. A lap felvetette, hogy az Akadémia utoljára 2005-ben, Kóka János idején érezhette veszélyeztetve a függetlenségét. A miniszter viszont úgy látja, nincs hasonlóság a két eset között, mert Kóka „akkoriban kiállt és azt mondta, a földdel kell egyenlővé tenni azokat a kutatóintézeteket, amelyek nem eredményesek.” Palkovics szerint ő ilyet nem mondott, ezért sem áll meg a párhuzam. Továbbá úgy vélte, 2005-ben az MTA-elnök leült a Friderikusz Mostban vitázni Kókával, most viszont „tüntetések szerveződnek és fenyegető nyilatkozatok hangzanak el”.

Ugyanakkor arra Palkovics már nem tért ki, hogy annak idején a miniszter felhívta Vizi E. Szilveszter akkori MTA-elnököt, és bocsánatot kért a szavaiért. – Nagyon remélem, hogy a jövőben nem lesz több félreérthető nyilatkozat a kormányzat részéről – mondta akkor az akadémiai elnök, ez pedig nem éppen egy kedélyes csevegés képét mutatta. Másrészt a Friderikusz Mostban is parázs vita folyt 2005-ben. „Nem a tudományos akadémiával kell foglalkozni, hanem azzal, (...) mi van magyar gazdasággal, miért nem elég érzékeny arra, hogyha vannak ötletek, miért nem lehet szabadalmat bejelenteni?” – mondta a műsorban Vizi, a javaslat pedig felvethető lenne akár Palkovicsnak és Orbán Viktornak is.

A miniszter egyébként nem kívánt érdemben reagálni arra, hogy a kormány lépése elleni tiltakozásból Freund Tamás agykutató kilépett a Professzorok Batthyány Köréből. Palkovics szerint ez csak egy véleménykülönbözőség Freund és Náray-Szabó Gábor között, miután utóbbi a kormány tervét támogatja. Pálinkás Józsefnek a Nemzeti Innovációs Hivatal éléről történő leváltását pedig úgy magyarázta: a cél, hogy az intézmény alapvetően az innovációval, és kevésbé a kutatással foglalkozzon. Olyan kell, aki maga is érti, mit jelent a vállalati innováció és a startup vállalkozás, mondta Palkovics, azt sugallva ezzel, hogy a korábbi vezető nem értette.

Nemrég egyébként mi is beszélgettünk a Figyelő által listázott szociológusokkal, akik egyaránt úgy vélték, hogy a tudományos élet szabadsága van veszélyben.

A szociológusok támadása csak ürügy

A listázott szociológusokat kérdeztük a kutatói szabadság fontosságáról és a Magyar Tudományos Akadémia jövőjéről.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.