Nagy változások vannak és lesznek a magyar oktatási szakszervezetek vezetésében. Galló Istvánné nemrég bejelentette, nem indul újra a PSZ elnöki székéért, így Szabó Éva Zsuzsanna eddigi alelnök lesz a Pedagógusok Szakszervezetének új elnöke. Április közepén pedig új ember váltotta a régit a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöki posztján, azaz Mendrey László helyett Szűcs Tamást választották meg elnöknek. Az új vezető a kormánypártból érkezett, igaz, 2010-ben kilépett a Fideszből.
Ahogy azt a 24.hu-n pénteken megjelent interjújában elmondta, először azért nem vállalt komolyabb szerepet a pártban, mert nem ismerte a rendszert, később pedig azért, mert megismerte. Belülről látta a működést, ahogy a központi akarat ránehezedett a helyi párttagokra, képviselőkre.
„Tulajdonképpen semmi nem lep meg abban, ami azóta történik. Ismerős ez a modell. A Fidesz az elején csak blöffölt, tesztelte, mekkora ellenállásba ütközik. Most már elég jól bemérték, mit lehet, mit nem, világosak a módszereik, mégis mintha egyre kevesebb embert érdekelne, mi zajlik körülötte” – állította Szűcs Tamás.
A PDSZ elnöke szerint a kormány jelenleg azt gondolja, hogy az oktatás problémakörét egy időre letudta, és helyette a rosszabb sorban lévő egészségügyre koncentrál, ahol már tarthatatlan a helyzet. Ráadásul Kásler Miklós kinevezése szintén azt üzeni, hogy az oktatás messze nem lesz prioritás.
„Első nyilatkozatában félrevezető és a pedagógusokat sértő módon már arról beszélt, hogy a pedagógusok megkapták az 50 százalékos emelést, most már jó lenne szívvel-lélekkel dolgozni. Ezek után jelentős változásra nem számítok, miközben egészen ijesztő folyamatok zajlanak az oktatásban. Mindenki számára hozzáférhető adatok szerint 2003-ban még a pedagógusok 16 százalék volt 30 év alatti, 2016-ra ez a szám 6 százalékra csökkent. A pedagógusok közel 50 százaléka pedig már ötven felett jár. Az igaz, hogy a tanárképzésre 30 százalékkal többen jelentkeztek az utóbbi időben, de a bekerülők 45 százaléka lemorzsolódik, és amikor elkezdik a munkát, körülbelül a kezdők fele 1-2 éven belül otthagyja a pályát. Ezekkel a tendenciákkal kapcsolatban még a Klebelsberg Központ munkatársai is igen borúlátók, egy tavalyi egyeztetésen körülbelül 2025-re prognosztizálták, hogy nagyon nagy gond lesz az pedagógushiány. Szerintünk, a PDSZ szerint előbb” – jelentette ki a szervezet elnöke.
Diagnózis
A konkrétumok, a makacs tények csak fontos támpontot adnak az életben, szemben a közéletben egyre gyakoribb mellébeszéléssel.
Ugyanis ha folytatódik ez a tendencia az oktatásban, akár 2-3 éven belül olyan helyzet alakulhat ki, hogy a teljes összeomlás előtti állapotba kerül a szakma, azon belül a személyi feltételek ellehetetlenülése miatt pár esztendő, és nem lesz, aki tanítson. Szűcs Tamás nem tagadja, voltak-vannak pozitív lépések is az oktatásban – például a tanárképzésben bevezetett Klebelsberg-ösztöndíj –, ám az egyre nagyobb gondokat az sem fogja még rövid távon sem megoldani, ha módosítják a közszférában a nyugdíjasok munkavégzését korlátozó kormányhatározatot, vagy átértelmezik a végzettségeket. Ugyanakkor jól mutatja az állapotokat, hogy a Klebelsberg Központ kiad egy – sokak szerint – jogellenes útmutatót a tantárgyfelosztásról, a tanárok óra-, illetve az osztályok létszámának kialakításáról, melyből azért kiolvasható, hogy a munkaterhet növelik, hogy a hiányzó munkaerőt pótolják. Majd utána ugyanerről azt állítja, a dokumentum egy 2017-es technikai segédanyag nem végleges változata, a végleges irat pedig csak egy segédlet, nem kötelező jellegű útmutató az iskoláknak, amiben szó sincs arról, hogy a kedvezménnyel rendelkező pedagógusok óraszámának legalább húsznak kell lennie.
„Ez nagyon jól ábrázolja, hogyan működik a rendszer. Kiadnak egy ilyen »segédanyagot«, csakhogy a rendszer olyan szinten centralizált, hogy a segédanyagok a gyakorlatban jogszabályokká válnak. Egyébként pedig le van írva, hogy átlaglétszám helyett maximális osztálylétszámokkal számolnak. Lehet magyarázni, hogy mi félreértjük, csak nem igaz. Ez az anyag már a megszorításról szól. Amikor az igazgató megkap egy ilyen dokumentumot, ő már tudja, hogy mi a feladata” – olvasható az interjúban.
Jobb oktatás helyett presztízsberuházásokra költünk
Pogátsa Zoltán szerint hazánk az egészségügy és a szociálpolitika terén is keveset költ.
Azt is problémának tartja, hogy újabb, az eredeti megállapodáshoz kapcsolható béremelésre nem számíthatnak a pedagógusok.
„2013-ban a Fidesz bevezette a vetítési alapot, vagyis a minimálbérhez kötötték a pedagógus béreket. Akkor azt az ígéretet kaptuk, hogy mindig a minimálbér növekedésével ez a vetítési alap is nőni fog. Ezt egyszer tartották be, a 2014-es választások előtt. Ez azt jelenti, hogy egy pályakezdő tanárnak ma egyetemi végzettséggel 203 ezer forint a bruttó fizetése. Ha főiskolát végzett, akkor ez az összeg 188 ezer. Ez alig több valamivel a szakmunkás minimálbérnél” – tette hozzá Szűcs Tamás. Az elmondottakhoz hozzátehetjük azt, hogy a 2014-es választások óta a béremelés abszolút nem kötődik a minimálbérhez.
De a bér csak egy része a gondoknak, hiszen a fő problémát a pedagógusok elképesztő és egyre nagyobb túlterheltsége, illetve a gyermekekre nézve immár lassan kártékony hatalmas tananyagmennyiség jelenti. No, meg az, hogy még mindig nem ismerik az iskolák a bevezetendő Nemzeti alaptantervet.
„A Nemzeti alaptantervet április 30-án kellett volna kézhez kapnunk, de még mindig nem tudunk róla semmit. Ha a NAT-ot a középosztály normáihoz szabják, és nem lesz kellőképpen rugalmas, akkor a magyar társadalom 20-30 százalékának nem lesz kódja egy ilyen tananyag elsajátítására. Olyan rugalmasnak kell lennie, hogy az elit és a társadalom legalsó rétege is meg tudja közelíteni. A jelenlegi NAT elszakadt a valóságtól, éppen ezért azonnal, még az új alaptanterv bevezetése előtt szükség lenne a már az oktatási rendszerben lévő tanulók számára átmeneti szabályozásra. Jelentősen csökkenteni kellene a tananyagot, más pedagógia módszerekre lenne szükség, előtérbe kellene helyezni az informatikát. Ezt viszont a lélekben is megnyomorított, kizsigerelt, a mai világ kihívásaival szemben már életkoránál fogva is hátrányban lévő pedagógusgárdának kellene megvalósítania. Persze ha ilyen ütemben zajlik a tananyag átrendezése, lehet, hogy inkább már a fiatalok szerepe lesz a megújulás, már ha lesznek fiatalok a pályán” – fogalmazott a PDSZ elnöke.
Semmelweis hazájában nyomorognak az egyetemi laborok
Annyira nagy a forráshiány, hogy sokszor a beszállítóktól könyörgik ki az intézmények a lejárt vegyszereket, különben elmaradnának a gyakorlatok.
Szűcs Tamás korábban gyakorló történelemtanárként minden osztályát elvitte Erdélybe, és nem tagadja, számára a nacionalizmus nem szitokszó, hanem tiszta nemzeti érzés, ami ha nem irányul mások ellen, akkor nemes, és erőt ad a közösségnek. Állítja, igenis szükséges elvinni a gyerekeket a székelyek közé, meg kell mutatni nekik a Felvidéket, és ezeket a törekvéseket egyébként a Határtalanul program segíti is. Úgy gondolja, igenis van helye most is a nemzeti érzésnek, bár lehet, hogy jelenleg nem azon a polcon, mint korábban.
A 24.hu cikkéből egyébként az is kiderült, hogy a PDSZ új vezetése is elhatározta, ha nem változik meg a Köznevelési Kerekasztal, akkor a jövőben sem fognak rajta részt venni.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
