Terjedelmes interjút adott a 24.hu hírportálnak Raskó György, az Antall-kormány agrárállamtitkára, aki mára földjeiből és többezres állatállományából él. A nagyvállalkozó egyebek között beszélt a birtokrendszer átalakulásáról, a rendszerváltáskori és jelenlegi vállalkozói szellemről, a „migránsveszély” miatt elvetett faluprogramról, valamint a nagypolitikáról is.
Mint Raskó György kifejtette, 418 ezer bejegyzett mezőgazdasági háztartás van Magyarországon, a húzóerő ebből huszonötezer család, átlagos birtokméretük meghaladja a hetven hektárt, ami négyszerese az uniós átlagnak. Ez tisztes jólétet biztosít pláne, míg az uniós támogatás ilyen bőkezűen jön. A huszonötezer farmer családonkénti átlagvagyona a földdel együtt meghaladja a háromszázmillió forintot. Mintegy ezer-ezerötszáz családi gazdaság egymilliárd fölötti vagyonnal bír. – Egy magyar gazda az uniós támogatásnak köszönhetően akkor is megcsinál hektáronként százötvenezer forint nyereséget, ha a legkevésbé munkaigényes kultúrát választja. Ezek után ki akar strapás tevékenységgel, kertészettel, szőlészettel, állattenyésztéssel foglalkozni? – fejtette ki Raskó, megjegyezve: ezzel párhuzamosan zajlik a vidék elnéptelenedése, 2015-ben 250 ezer falusi porta állt kihasználatlanul, ma alighanem a 300 ezret közelíti ez a szám, ami 70 ezer hektárnyi műveletlen zártkertet jelent, jelenleg égig gazzal.
– Azt javaslom, vonjuk össze ezeket a telkeket, öt-hat ingatlanból csináljunk egyet, dózeroljuk el az egyenkocka szocreál házakat, aztán kínáljuk fel olyan fiataloknak, akik a mezőgazdaságból szeretnének élni. Adjunk nekik ökoház típusterveket. A háromezer-valahányszáz magyar településből több lépésben akár hatszáz falu is bevonható a programba, egy-egy községben legföljebb két-háromszázmillió forintot kellene költenie egy erre a célra létrehozott állami befektetési alapnak az üres ingatlanok megszerzésére – mondta Raskó György, aki szerint először magyar állampolgárságú fiataloknak kellene meghirdetni a programot, aztán, ha marad telek és pénz, érkezhetnének más nemzetek fiataljai is.
Az egykori államtitkár beszélt arról is, hogy a Csongrád megyei Bakson a polgármester és a helyi vállalkozók kedvezően fogadták az ötletet, mert nagy a munkaerőhiány a faluban és van bőven üres telek is. Ez a választások előtt úgy fél évvel történt, de állítólag Lázár János volt, aki időszerűtlennek mondta a megvalósítást, mert olyan olvasata lett volna, mintha migránsokat akarnánk telepíteni a magyar falvakba.
Raskó az interjúban kitért a politikai folyamatokra is: véleménye szerint már 2010-ben, amikor az LMP először jutott az Országgyűlésbe, hallani lehetett, hogy Orbán körei finanszírozzák a pártot. – Egy nagyvállalkozó mesélte, annak idején igen magas helyről kérték meg, hogy segítse az LMP-t a kopogtatócédula-gyűjtésben. Amit pedig a most tavaszi választási kampányban művelt ez a társaság, nyilvánvalóvá tette, kinek tartozik elszámolással. Orbán ismételt kétharmada nem számított Szél Bernadettéknek – fejtette ki a nagyvállalkozó, aki megjegyezte azt is, az LMP 2018 tavaszi szándéka az volt, hogy az MSZP és a DK tűnjön el vagy legalábbis végzetesen gyöngüljön meg, s a helyüket ők foglalják el. Úgy véli, az ellenzék parlamenti jelenléte legitimálja a többpárti demokráciát felfaló autokráciát. Raskó György szerint a Momentumban volt tűz, a Nolimpia kampány remek ötlet volt. Ma is a Momentumban hisz leginkább, de nem látja a pártban azt a harcias elszántságot, ami Orbánékban megvolt a nyolcvanas évek végén.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
