A rendőrségi dolgozók mellett a tűzoltókat, sőt a büntetés-végrehajtásban dolgozókat is érinti az a jogszabályváltozás, amelynek következtében 2019. január 1-től nem fizetik ki a túlórákat, ehelyett szabadnapot adnak.
A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) jelezte a Belügyminisztérium felé, hogy az így kialakuló jövedelemcsökkenés órási érvágást jelentene az állomány számára, arról nem beszélve, hogy a jelenleg is fennálló súlyos létszámhiány miatt a lakosság biztonságának, a tűz- és kárelhárítás hatékonyságának rovására menne. A szakszervezet szerint a jelenleg még meglévő állományt is csak az alapbér növelésével lehetne megtartani.
Vasárnap egy másik tűzoltó-érdekképviselet, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet arról adott ki közleményt, hogy bár a túlóra pénzeli elismerése fontos, valójában egy szinttel lejjebb kéne orvosolni a lánglovagok javadalmazását, és az alapmunkaidőben keletkezett többletmunkát kéne kifizetni nekik – írta a Mérce.hu.
„A tűzoltók többsége nem szeretne túlórázni, hiszen a vonulós tűzoltók kötelező alap munkaideje havi 204 óra, szemben más munkavállalók 168 órás munkaidejével” – mutat rá a közlemény. Szerintük az így keletkező túlórákat kellene pénzben kifizetni, vagy szolgálati időben elismerve, munkaviszonyba beszámítani. „Jelenleg egy tűzoltó, aki 10 évnél kevesebb szolgálati viszonnyal rendelkezik, nagyságrendileg 160 ezer forint nettó bért keres, ami jóval a magyarországi átlagkereset alatt van. Európai szintű bérekkel, megfelelő juttatásokkal és kedvező kafeteriával újra vonzóvá kellene tenni a tűzoltó pályát”. Az alapbér növelése mellett az érdekképviselet fontosnak tartaná a korkedvezményes nyugdíj bevezetésének mérlegelését. „A tűzoltókkal szemben támasztott fokozott fizikai és pszichikai követelményeknek nem lehet megfelelni 65 éves korig” – hangsúlyozták.
Harangozó Tamás, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja a Napi.hu-nak korábban azt nyilatkozta, hogy az amúgy is létszámhiánnyal küzdő rendvédelem területén néhány hónap után nem lesz, aki dolgozzon, mert mindenki a „kényszerszabadságát" fogja tölteni. Szerinte a büntetés-végrehajtásban a legsúlyosabb a helyzet, a rendelkezés hatására az összeomlik. Harangozó Tamás elmondta azt is, hogy tavaly mintegy nyolcmillió túlóra volt, a költségvetésben erre több mint 11 milliárd forint volt, a 2019-es büdzsé azonban csak 1,7 milliárd forintot tartalmaz erre a célra.
