A kormány az Európai Unió Bíróságán támadja meg az Európai Parlament (EP) Sargentini-jelentésről szóló szavazását, mivel azon a Lisszaboni Szerződéssel ellentétes módon a tartózkodó szavazatok figyelmen kívül hagyásával született kétharmados többség – jelentette be a kabinet döntését Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter hétfőn.
Az MTI beszámolója szerint a tárcavezető kifejtette, az unió alapszerződése egyértelműen fogalmaz, amikor kimondja, a leadott szavazatok kétharmadára van szükség ahhoz, hogy az eljárás megnyugtató legyen, és mivel ez hiányzott, ezért tévesen állapították meg az eredményt és nincs szükség az eljárás folytatására.
Gulyás Gergely szólt továbbá arról is, hogy az Európai Parlament korábban nem bonyolított le hasonló szavazást, a házszabálya alapján pedig a tartózkodásokat a rendes eljárásokban lehet figyelmen kívül hagyni, a speciális eljárásokban azonban nem kell követni ezt a szabályt.
Orbán Viktor: A Sargentini-jelentés egy abszurd hazugsággyűjtemény - Magyar Hang
A miniszterelnök az országgyűlésben a Sargentini-jelentést kizárólag migrációs problémának akarta feltüntetni, míg az ellenzék ugyanennek a jelentésnek a másik 11 pontjára helyezte a hangsúlyt.
Kiemelte, a magyar kormány keresetének nincs halasztó hatása, azonban az osztrák elnökség korábban közölte, az Európai Unió Tanácsának jogi szolgálatához fordul a szavazás eljárásrendje miatt, az itt születő véleménynek pedig akár döntő jelentősége lehet az ügy tárgyalásának elkezdésében.
Nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament kampányában megjelennek olyan politikai vélemények, amelyek „egyfajta boszorkányüldözés keretében” a migrációról elfoglalt magyar álláspont miatt szeretnék felelősségre vonni Magyarországot - fogalmazott Gulyás Gergely.
Hangsúlyozta, a jogállamiságot nem lehet durva jogsértések útján megvédeni, ami pedig most történik, az azt bizonyítja be, hogy a hetedik cikkely szerinti eljárást nem valamelyik magyar intézménnyel szemben, hanem az Európai Parlament ellen kellene elindítani.
A Miniszterelnökség vezetője elmondta, a kormány tartalmilag sem tart semmilyen vizsgálattól, emellett valószínűtlennek tartja, hogy a tanácsban négyötödös többség alakulna ki, az állam- és kormányfők között pedig biztosan nem lesz teljesen egyhangú döntés.
Az elárult ország - Magyar Hang
Az árulta el Magyarországot, aki egy hatalmi játszma folyományaként – önmagát az egész nemzettel azonosítva – ezt a bajt a fejünkre hozta. Vezércikk.
Ráadásul egy az Európai Parlament által indított eljárás nem is zárulhatna a szavazati jog megvonásával, ebből is nyilvánvaló, hogy ez egy nyomásgyakorlási eszköz Magyarországgal szemben - jelentette ki, hozzátéve, az eljárás végén Magyarországnak nem keletkezhet joghátránya, de alkalmas lehet arra, hogy a bevándorlással következetesen és elsőként szembeforduló országot megpróbáljanak megbüntetni az európai uniós kampányban. Nyilvánvalóan ez volt a kezdeményezők és az oldalukra állók célja - mondta.
Két lépcsője volt a szavazásnak
Az Index hétfőn közölt interjút Richard Corbettel, azzal a brit EP-képviselővel, aki az eljárási szabályok reformját levezényelte. „Az eljárásrendben mindig is voltak olyan előírások, amelyek a leadott szavazatok kétharmados vagy háromötödös többségét kívánták meg. A »leadott szavazatok« kifejezés mindig a mellette és ellene leadott szavazatokat jelentette.”
A kivétel „azokra az esetekre vonatkozik, amikor a szerződés azt írja elő, hogy a parlament a teljes tagságának a többségével szavazzon valami mellett (vagy ellen) – magyarázta. – Ebben az esetben a tartózkodások nyilvánvalóan nem semlegesek.”
Kínos helyzetbe hozta a Néppártot a Sargentini-jelentés - Magyar Hang
A szavazás tétje nemcsak Orbán Viktor megítélése, hanem az EPP jövője is volt.
A Sargentini-szavazáson két küszöböt kellett átlépnie a támogató szavazatoknak. Egyrészt a teljes tagság felét. Corbett magyarázata szerint ez az a különleges többség, amiről az EP eljárásrendje beszél. És ennek a többségnek megállapításakor számítottak is a tartózkodások. Ahogy számítottak azok is, akik nem nyomtak semmilyen gombot, és azok, akik nem is voltak az ülésteremben, vagy kihúzták a kártyájukat.
Másrészt a leadott szavazatok kétharmadára volt szükség, ami azt jelenti, hogy kétszer annyi „igen” szavazat kellett, mint ahány „nem” szavazat.
