Barion Pixel
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Másfél millió magyar él olyan lakásban, ahol súlyos gondok vannak

Szerző: | 2018. október 02., 18:02 | Belföld

Fotó: Farkas Norbert

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Két-hárommillió közé tehető azoknak a száma, akik a lakásszegénység különböző formáiban élnek ma Magyarországon. Különösen bizonytalan az albérlők helyzete – derül ki a Habitat for Humanity Magyarország most publikált éves jelentéséből.

A szervezet tapasztalatai szerint a lakhatási szegénység részproblémái egymással összefonódva olyan ördögi kört alkotnak, amelyet lakásszegénységi csapdának nevezhetünk és aminek minden dimenziójában hátrányt szenvednek az alacsony jövedelmű háztartások.

A 2018-as lakhatási jelentés Magyarországon tovább mélyül a lakhatási válság. Ezzel együtt a hazai lakásállomány minősége is nagyon alacsony, az energiaszegénység és a rezsivel kapcsolatos költségek terhe pedig ezzel összefüggésben is az egyik legnagyobb problémát jelenti. Bár a kormányzat az elmúlt években többet költött lakáscélokra, mint korábban, de ez főleg a középosztály és a felsőbb osztályok lakhatásának támogatására ment: a rászorultsági alapon nem célzott kiadások kilencszer akkora összeget tesznek ki, mint a szociális alapon kiutaltak.Jelentés azokat tekinti lakhatási szegénységben élőknek, akik megfizethetőségi, lakásminőségi és energiahatékonysági, területi, illetve jogi szempontból az átlagosnál rosszabb helyzetben élnek.


HIRDETÉS

A lakást bérlő diákok tízszer annyit fizetnek, mint a kollégisták – Magyar Hang

A mintegy 200 ezer felsőoktatásban tanulóra mindössze 45 ezer állami fenntartású kollégiumi hely jut.

A tanulmány alapján jelenleg Magyarországon 1,5 millióan élnek olyan lakásban, amellyel súlyos minőségi problémák vannak. A 4,4 millió magyarországi lakóingatlan nagyjából 80 százaléka nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak, azaz a magyarok többségének lakhatási költségeit és életminőségét különösen rosszul érintik az épületállomány fizikai jellemzői.

Súlyos gondot jelentenek a fogyasztási kiadások is: mint a tanulmány megállapítja,  a jövedelmükhöz képest irreálisan sok pénzt költenek a magyarok rezsire, bérleti díjra vagy a lakáshitelek törlesztőrészleteire. Jelenleg a háztartások legalább 13 százalékának van 60 napon túli közműhátraléka, miközben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, aminek összértéke az éves GDP 7 százalékának felel meg.

A szervezet tapasztalatai szerint, aki beleszületik vagy belekerül a lakásszegénységi csapdába, annak nagyon nehéz kikerülnie onnan. Az alacsonyabb jövedelemmel rendelkező, azaz szegényebb háztartások valamennyi dimenzióban hátrányokat szenvednek: jobban érintik őket az energiahatékonysági problémák, sokkal nagyobb valószínűséggel élnek az ország olyan területein, ahol nem érhetők el alapvető szolgáltatások, illetve jogilag is sokkal kiszolgáltatottabb a lakhatási helyzetük. Ezzel együtt a lakásszegénységi csapda térben is jól beazonosítható mintázatokat hoz létre: míg Budapest és a nagyobb városok belső területeinek, illetve a kiemelt nyaralóövezeteknek a felértékelődését tapasztalhatjuk, addig országszerte tízezrek szorulnak ki periférikus lakóhelyekre, további százezrek pedig külterületen, zártkertekben, aprófalvakban kénytelenek élni.

– A 2017-es és 2018 első félévére vonatkozó adatok nem mutatnak pozitív változást a lakhatással összefüggő problémák kormányzati kezelésében. Továbbra sem látható szándék egy átfogó, a szociális különbségeket csökkentő lakáspolitika megalkotására, a jelenlegi széttagolt, több minisztérium alá tartozó lakhatási ügyek megfelelő koordinálására – kommentálta a kutatás eredményeit a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója. Szegfalvi Zsolt szerint nincs jele a lakhatásba áramló állami források rászorultsági, szociális alapon történő elosztásának növelésének, a hajléktalansághoz vezető folyamatok kezelésének. Az országos szintű, preventív megoldások és a szociális védőháló hiánya azt eredményezi, hogy az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetén 2018-ban még könnyebben vezethet egy felhalmozódó adósság, válás, betegség, vagy állásvesztés ahhoz, hogy családok és egyének elveszítsék lakhatásukat, amit főleg a nagyobb városokban vagy Budapesten az ő anyagi helyzetükben szinte lehetetlen visszaszerezni.

A jelentés szerint az albérletárak 2010 és 2016 között országos átlagban 75 százalékkal nőttek s a drágulás azóta is tart. A kisebb lakások átlagára még magasabb. Míg 2010-ben egy 30 négyzetméteres garzonlakást átlagosan alig 46 ezer forintért lehetett kibérelni, ma már átlagosan közel 85 ezer forintot kell fizetni érte. Eközben a népesség legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka háztartásainak átlagjövedelme mindössze 11,4 százalékkal nőtt. Ezek azok a háztartások, akiknek a piaci alapú albérlet helyett megfizethető és tartós lakhatási megoldásra lenne szükségük. Ennek hiányában azonban ezek az emberek vagy az átmeneti szállást jelentő intézményekbe, vagy  „uzsoraalbérletekbe” kényszerülnek. Ezen helyzetet a Habitat álláspontja szerint célzott albérlet-támogatással és a szociális bérlakásrendszer kiépítésével lehetne orvosolni.

A Habitat for Humanity Magyarország jelentésének online verziója itt olvasható.

Címkék: albérlet, bérlakás, Habitat for Humanity, lakás, lakhatás


HIRDETÉS

HIRDETÉS

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANG HETILAPRA!

Friss lapszámunk

Támogasson minket!

Hirdetés

HIRDETÉS

Hirdetés

Ajándékozzon Magyar Hangot!
HIRDETÉS

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Az élet, meg minden

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

#033 Képes Gábor – Kapudrog az informatikai forradalomhoz

Ellenkultúraként indult, aztán beköltözött otthonunkba.

Pin It on Pinterest