Ahogy arról a Magyar Hang első számában megjelent, A turisztika mostohagyermekei: az aquincumi amfiteátrumok című cikkünkben írtunk, a tulajdonos-üzemeltető Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) még a ballagási szezon előtt, áprilisban lezárta a látogatók elől az ókori római kori Aquincum (Óbuda) katonavárosának amfiteátrumát. Akkor a helyszínen elhelyezett molinókból annyit lehetett tudni, építési munkálatok zajlanak majd, és hogy 2019. második negyedévéig be kell fejeződniük – a határozott idejű szerződés szerint.
A budapesti Pacsirtamező utca 2–14. szám alatt található, Antoninus Pius (138–161) császár uralkodása idején épített aréna 10–13 ezer fő befogadására volt alkalmas. A 131,8 méter hosszú és 108,4 méter széles, a római Colosseumnál is nagyobb, 89,6-szor 66,1 méteres küzdőterű építményt még 1935–41 között tárták fel, majd 1942-ben rekonstruálták. S noha Magyarország talán egyik legimpozánsabb régészeti műemléke, mostohán kezelték az elmúlt évtizedekben. Ugyan időről időre legalább megtisztították az elburjánzó növényzettől, ám komolyabb munkálatokra, infrastrukturális fejlesztésekre nem került sor. Így nem is kérdés: az amfiteátrumra igen csak ráfér a felújítás.
Tavaszi megkeresésünkre az MNV – ahogy már megszokhattuk – nem reagált. Így azt nem tudhattuk meg, mikor indul, ki és mennyiért végzi majd el a feladatokat ott. A honlapjukon, annyit tettek közzé, hogy a kivitelezés uniós pénzek bevonása nélkül, kizárólag hazai forrásból valósul meg a közbeszerzési törvény 115. paragrafusa szerinti eljárásban. A hivatkozott passzus olyan munkákra vonatkozik, amelyek becsült összértéke nem éri el a 300 millió forintot, a megbízónak pedig többek között lehetősége van a nyílt pályázat helyett például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kiválasztani a kivitelezőt.
A turisztika mostohagyermekei: az aquincumi amfiteátrumok - Magyar Hang
Budapest párját ritkító ókori római emlékei méltatlanul alulreprezentáltak a város arculatának turisztikai promóciójában.
Közben elröppent a nyár, a nyílt színi romkertek csúcsidőszaka. Valamikor augusztus végén azonban mocorogni kezdtek az amfiteátrumnál. Szorgos csapatok tüntették el az indokínai dzsungelre emlékeztető vegetációt, s lassan előtűnt itt-ott az épület járószintje. Az aktivitást múzeumi-régész vonalról érkező Facebook-poszt is megerősítette. Egyúttal ősz elejére kikerült a felújítást kivitelező cég molinója is: EB Hungary Kft. (EBH) – olvashattuk.
A vállalatot 2004-ben alapították, 2010 után indult látványos fejlődésnek; tulajdonosa, ügyvezető igazgatója Erdei Z. József. A cég többször dolgozott konzorciumban a Tiborcz Istvánnal szoros üzleti kapcsolatban álló Paár Attilához köthető West Hungária Bauval. Öt éve, 2013-ban csaknem egymilliárd forint volt nettó éves árbevételük, tavaly pedig 6,6 milliárd. A cég honlapján is feltüntetett referenciák alapján nagy a tapasztalatuk műemléki munkák terén: ők újították fel a szentendrei Skanzent, fővárosi V. kerületi irodákat, a füzérradványi Károlyi-kastélyt, részt vettek a hatvani Grassalkovich-kastély, a Városligeti Műjégpálya, a budai Vár egyes falszakaszainak restaurációs munkáiban. Az MNV is több alkalommal foglalkoztatta őket, az állami vagyonkezelő honlapján összesen hat szerződést találni 30 millió és 6 milliárd forint közötti összegekkel. Ugyan nem mindegyikben konkretizálták a megbízás tárgyát, de például a Rezi vár, illetve a Regéci vár Kerekded bástyájának, valamint keleti, nyugati várfalainak helyreállítását is velük végeztette az MNV.
A jóról is hallgat a Miniszterelnökség - Magyar Hang
2016-ben forintosították, mekkora jutalomra számíthatnak a régészeti leletek, nagy értékkel bíró műkincsek megtalálói. De mi történt azóta?
Kérdéseinkkel természetesen most is megkerestük a nemzeti vagyonkezelőt, és immár a kivitelezőt is. Az EB Hungary reagált is a levelünkre, mint mondták: bármennyire is szívesen válaszolnának a kérdéseinkre, a szerződésük szerint ők nem nyilatkozhatnak, azt csak az MNV teheti meg. Azt is megtudtuk, hogy válaszaikat összeállították, és elküldték „láttamozásra” az MNV-hez. Kérték tőlünk, a központi e-mail után küldjük el ugyanazokat a kérdéseinket az állami vállalat egyik igazgatójának, Szőke Balázsnak is. Megtettük. Ez immár két hete történt, ám válaszok azóta sem érkeztek.
[caption id="attachment_8482" align="aligncenter" width="1024"]
A kivitelező válaszolt volna kérdéseinkre, ám mégsem tehették, mert a szerződésük szerint ők nem nyilatkozhatnak, azt csak az MNV teheti meg (Fotó: Farkas Norbert/Magyar Hang)[/caption]Nagyobb szerencsénk volt a régészeti vonalon. A BTM Aquincumi Múzeuma ugyan nem tulajdonosa, és nem is üzemeltetője a két budapesti amfiteátrumnak, azonban szakmailag kevés illetékesebbet találni, hiszen azért hozták létre, hogy a budapesti ókori római emlékeket feltárja, bemutassa és megőrizze. Megkerestük a múzeum igazgatóját, Láng Orsolyát, tőle ugyancsak megkérdeztük, milyen rekonstrukciós munkákat végeznek majd, illetve minek köszönhető az, hogy hosszú évek után felújítási céllal hozzányúlnak az épülethez. Arra is kíváncsiak voltunk, történtek-e előzetes szakmai egyeztetések a múzeum, az MNV, valamint a kivitelező között, azaz mennyire vették, veszik be a felújítás folyamatába a régészeket. „A katonavárosi amfiteátrumon a BTM Aquincumi Múzeumának többszöri, szakmai jelzései nyomán a tulajdonos, fenntartó MNV Zrt. kezdett el állagmegóvási és romkonzerválási munkákat: kifagyott, balesetveszélyes falszakaszok javítását, graffitimentesítést. Az előkészítésébe és a kivitelezésbe az MNV bevonta a BTM-et. Szorosan együttműködünk, jelenleg hetente többször is a helyszínen
tartózkodik területileg illetékes régész” – írta válaszában a múzeumigazgató.
Az információ szabad, de nem adják ingyen - Magyar Hang
Akár milliókat is elkérhet az állam a nyilvánosságra tartozó adatokért. Közérdekűadat-igénylés, hatósági vizsgálat, bíróság: mit tehetünk, hogy átláthatóbb legyen a rendszer?
A jövőbeli hasznosítás kérdéséről is szólt: folyt és folyik a témával kapcsolatos is diskurzus. „Több hasznosítási elképzelés is van (sport- és kulturális célú), ezekről folyamatosan egyeztet a két szervezet, bevonva ebbe Óbuda–Békásmegyer Önkormányzatát és a Fővárosi Önkormányzatot is. Ezek konkretizálására és tervezésére az állagmegóvó feladatok elvégzése után lesz lehetőség” – válaszolta lapunknak Láng Orsolya.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 21. számában jelent meg, 2018. október 5-én. Keresse a lapot az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 21. számban? Itt megnézheti. Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
