Az országgyűlés elnöke a beszélgetés elején a Nagy Imre és mártírtársai újratemetésén elhangzott Orbán-beszéd kapcsán kifejtette, a Fidesz alapításától kezdve azt az elvet képviselte, hogy „azt mondjuk, amit gondolunk, és azt tegyük, amit mondunk”.
Meggyőződése szerint az 1989-ben elhangzottak ma, harminc év távlatából is vállalhatók és megjegyezte azt is, hogy akkor nem várt helyről, még pedig az ellenzéki kerekasztalnál helyet foglaló szövetségeseiktől is kaptak kritikát, mégpedig az állampárt által felügyelt nyilvánosságban, amely akkor a Fidesz számára elérhetetlen volt. – Két évtizedig cipelte az ország a nyakában a posztkommunizmus koloncát. Közismert mondás, hogy a kommunizmusban az a legrosszabb, ami utána következik. A 2010-ben lezárult időszak – a kétségbevonhatatlan eredmények mellett is – tele volt gyötrelemmel, kacskaringókkal, elveszett illúziókkal, keserűséggel, elszalasztott lehetőségekkel. (...) A Fidesz 2010-es, első kétharmados választási győzelme hozta el a történelmi változást, a rendszerváltozás átmeneti szakaszának befejezését – fejtette ki Kövér László, aki szerint nem célja van a történelemnek, hanem értelme: az, hogy fennmaradjon az a nemzet, amelynek része vagyunk, és az a kultúra, amely otthonunkká teszi a szülőföldünket.
Üzenet a jobboldali értelmiségnek
Az interjú ezt követően áttér a kultúrharc kérdésére, amelynek kapcsán erős mondatok hangzottak el. – Amit kultúrharcnak hívunk, az az emberek lelkéért folytatott küzdelem, az, hogy miként tudjuk az üzenetünket elmondani azoknak az embereknek, hogyan tudjuk az általunk képviselt, a közösségeinket megtartó értékek melletti kiállásra bírni őket, akiknek a szavazatai által kormányzunk. A kultúrharcnak a Fidesz húsz éven át elszenvedője és nem alakítója volt – mondta, a házelnök, aki egyszersmind üzent saját kultúrharcosaiknak is. Mint kifejtette, a keresztény-konzervatív, nemzeti elkötelezettségű értelmiség a történelmi traumák és a több évtizedes elnyomás miatt a mai napig úgy érzi, hogy az anyagi források, az elfoglalt pozíciók tekintetében hátrányban, kisebbségben van azokhoz képest, akik az előző rendszer kegyeltjei voltak vagy a mostani ultraliberális világfelfogáshoz kötődnek. Szerinte nem feltétlenül van igazuk, mivel a tények, a számok mást mutatnak.
Szakács: Az lesz az első puskalövés, ha a Szabó Ervin Könyvtár neve megváltozik - Magyar Hang
„Fogott emberek” vannak a jobboldalon, Deutsch Tamás pedig gondolkozzon el a mondatain. Nem hétköznapi kormánypárti fórumon jártunk.
Nem az a kérdés, hogy milyen tekintetben van fölényben a liberális-baloldali értelmiség, hanem az, hogy milyen eszközöket találunk ahhoz, hogy az oldalunkon álló értelmiség el tudja végezni a feladatát. A feladatot, hogy azokat – az alaptörvényben is összefoglalt – értékeket tegye minél szélesebb körben vonzóvá, amelyek Magyarországot, a magyar nemzetet megtartották, gyarapították az elmúlt több mint ezer évben – mutatott rá, megjegyezve: sokaknak kényelmesebb volt panaszkodni a politika el nem végzett munkájára, mintsem a maguk közéleti terepén, hivatásában elvégezni azt a munkát, ami nem a politikának a feladata.
A jobboldali értelmiség kapott az emlékezetpolitika miatt is: Kövér szerint a főáramú történelemértelmezés mind a mai napig marxizmusban gyökerezik, mivel a jobboldali értelmiség nem végezte el ezzel kapcsolatos feladatát.
Macron a legyártott nejlonpolitikus
Az interjúban szó esett a jövő évi európai parlamenti választásokról is. A házelnök szerint az EP-választás nem fog totális győzelmet hozni a „normalitásban, a valódi európai értékekben hívők” számára”. – Az olyan politikusok, mint az Európát egyszer és mindenkorra maga alá gyűrni akaró háttérhatalmak által háromdimenziós nyomtatóval – egyébként ördögi zsenialitással – legyártott és piacra dobott Emmanuel Macron, a liberális megmondóember Guy Verhofstadt, Frans Timmermans vagy a többi nejlonpolitikus – hogy most udvariasan ne is ejtsünk szót némely néppárti barátunkról –, az EU sírásói – fejtette ki Kövér László.
Arra kérdésre, miszerint van-e még visszaút Európának, Kövér László megnyugtatott mindenkit: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, ideértve még Ausztriát, Észak-Olaszországot, Németország keleti részét és Bajorországot, tehát a tágabban vett Közép-Európa jelenthet esélyt arra, hogy Európa eredeti valójában még fellelhető legyen a következő száz esztendőben is.
Interjú, kicsit másképp?
A Magyaridők.hu-n közzétett interjúban és a nyomtatott lapban ugyan nem esik szó Nagy Imre szerepének emlékezetpolitikai újraértelmezéséről, a Híradó.hu és a 888.hu által közölt MTI-s összefoglaló szerint ugyanakkor Kövér László azt mondta: „a Kossuth tér rehabilitációja a kommunista szobordöntögetések okán régtől fogva esedékes történelmi igazságtétel. Vissza kell venni a történelmünket és a történelmi tereinket is. Ebbe beletartozik Nagy Imre szobrának áthelyezése is.” Mint az MTI szerint kifejtette, most is ugyanazt gondolják róla, mint amit 1989. június 16-án a koporsója mellett állva mondtak.
Az áruló Nagy Imre - Magyar Hang
Ha Nagy Imrét kritikai vizsgálat alá vonjuk, miért nem tesszük ezt másokkal is, például a tér névadójával?
Az kérdés, hogy ez a rész hogy került be az MTI összefoglalójába. Kerestük az állami hírügynökséget és a Magyar Időket is, ha válaszolnak, beszámolunk róla.
Frissítés: Lapunk megkeresésére Kis Ferenc, az interjú egyik szerzője, a Magyar Idők Belföld rovatának vezetője válaszolt. „Egyszerű technikai hiba történt, a lapkészítésnél mindennapos probléma, hogy terjedelmi okokból rövidíteni kell a cikkeken, interjúkon, ez történt ebben az esetben is, viszont véletlenül a korábbi, egyébként szintén jóváhagyott verziót küldtük el az MTI-nek szemlére" – közölte.
Nem ez volt ma az egyetlen furcsaság az MTI-nél, az MTA és a CEU közös pályázati sikeréről például a CEU említése nélkül számoltak be.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
