Tudósok és ügyvédek után orvosok is tiltakoznak az október 15-én hatályba lépett jogszabály ellen, amely gyakorlatilag kriminalizálja az utcán élést. Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport tagjai nyílt levelet tettek közzé, amelyben azt írták: orvosként és felelős értelmiségiként úgy érzik, meg kell szólalniuk hajléktalan honfitársaik érdekében. – A szegénység, a hajléktalanság az embert érő egyik legnagyobb csapás, melyet legtöbbször családi, élethelyzeti krízis, testi és/vagy lelki betegség idéz elő és kísér. Megelőzni, segíteni, orvosolni kell, és nem kriminalizálni – áll a csoportosulás lapunkhoz is eljuttatott nyílt levelében, amelyben arra kérnek mindenkit, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt a hajléktalanok életkilátásainak, helyzetének javításáért, emberi méltóságának tiszteletben tartásáért.
Kifejtették azt is, hogy bár az új törvényi szabályozás eltünteti a szemünk elől a hajléktalanokat, ám ezáltal jelentős részük eltűnik a szociális és egészségügyi ellátórendszer szeme elől is, így végül később, rosszabb egészségi állapotban jut orvosi ellátáshoz. A szervezet mindezért arra kéri a hatóságokat, hogy a folyamatban lévő és a jövőbeli eljárások során biztosítsák az érintettek számára az őket a hatályos jogszabályok alapján is megillető jogi képviseletet, és rendeljenek ki orvosszakértőt, amennyiben szükséges. A kormányzattól pedig azt várják, hogy kezdeményezzen párbeszédet a szakmai szervezetekkel, „amennyiben a hajléktalanság problémájának valós és emberi megoldására törekszik”.
Kriminalizált hajléktalanság: a kisnyugdíjasok sincsenek biztonságban - Magyar Hang
Budapesten eddig sem lehetett bárhol élni a közterületen, a hatóságok emberei mégis rendre elfordították tekintetüket.
Ügyvédek és társadalomtudósok is tiltakoznak: az Ésik Sándor ügyvéd által kezdeményezett petíció szerint a hajléktalanság nem bűn és nem szabálysértés. – A jogrendszer legfeljebb keretet adhat ahhoz, hogy ezeket az embereket a talpra állásban segítse és ez nem korlátozódhat arra, hogy száz évvel ezelőtti elvek szerint egy kényszermosdatással és a zsúfolt szállókra zsuppolással „oldja meg” a dolgot – áll az eddig több mint 1600 ember által aláírt tiltakozásban, amely hangsúlyozza: a jogállamot nemcsak akkor kell védeni, amikor az Országos Bírói Tanács törvényes működéséről van szó, hanem akkor is, amikor majd embereket ítélnek elzárásra, mert szegények.
A petíció aláírói azt követelik, hogy a bírók kérjenek állásfoglalást az Alkotmánybíróságtól, és addig ne legyen több tárgyalás. Kilátásba helyezik azt is, hogy az ügyvédként bojkottálják majd e pereket, ha a bírók nem lépnek. – Jogászok vagyunk, mindannyian, kivétel nélkül arra esküdtünk, hogy a Törvény útján fogunk járni. De az eskünkben szó van az Igazságról is – áll az ügyvédek petíciójában.
A tiltakozáshoz csatlakozott több mint száz tudós – jellemzően szociológus, szociálpszichológus, történész és közgazdász – is. Mint levelükben írják, a hajléktalanság okai alapvetően társadalmiak. – A jóléti kiadásokra Magyarországon az EU-s átlaghoz képest már a csatlakozáskor is kevesebb pénz jutott, az elmúlt közel egy évtizedben GDP-arányosan folyamatosan csökkent. A jóléti szolidaritási háló megnyirbálása a rendszerváltás óta tart, miközben a lakáspolitika már évtizedek óta csak a társadalom felsőbb osztályainak kedvez. Mindezzel párhuzamosan mára turbó fokozatra kapcsolt az állami büntetőipar – áll a levélben, amely szerint ez a rendszer fokozatosan stigmatizálja az érdek- és jogvédelemre legkevésbé képes, anyagi, kapcsolati vagy más erőforrásaiktól legsúlyosabban megfosztott embereket, akik így jóformán semmiféle társadalmi szolidaritásra nem számíthatnak.
Válasz Schiffer Andrásnak: a „hajléktalansághoz való jog" és egyéb félreértések - Magyar Hang
Azoknak, akik Magyarországon felléptek, felléptünk a hajléktalanság kriminalizációja ellen, nem sok közünk van a neoliberalizmushoz.
A társadalomtudósok szintén arra kérik a bírókat, hogy ne asszisztáljanak a hajléktalanság büntethetőségéhez. Hozzáteszik: A magyarországi lakhatási válság kockázatait a hajlék nélkül élő embereken kívül mások is kénytelenek viselni: a kilakoltatások száma évről évre nő. 100-ból 28 magyar él beázó, penészes, fürdőszoba, illetve WC nélküli vagy túlságosan sötét lakásban. A szüleivel együtt élő 10-ből 4 magyar fiatal szeretne, de nem tud elköltözni. A büntetőipar felfuttatása és a hajlék nélkül élő emberek hatósági vegzálása helyett ezért többek között átfogó bérlakásprogramot, a társadalmi egyenlőtlenségeket igazságosabb módon kezelő lakáspolitikát, a szociális szféra alulfinanszírozottságának megszüntetését követelik.
A hajléktalanság kriminalizálásáról szóló kormányhatározatot a nyáron fogadták el és október 15-én lépett hatályba. A jogszabály szerint aki életvitelszerűen közterületen tartózkodik, az szabálysértést követ el. Elég csak figyelmeztetni, ha az elkövető a rendőr felszólítására elhagyja helyét, illetve a jelenlévő hatóság vagy más szervezet felajánlott segítségét elfogadja, magyarán hajléktalanszállóba költözik. A jogszabály értelmében már három embert állítottak bíróság elé.
Két hajléktalant is bíróság elé állítottak pénteken - futószalagon jöhetnek az ítéletek - Magyar Hang
A következő napokban várhatóan még több hajléktalan ellen indul eljárás, figyelmeztetni sem kell őket előtte.
A hajléktalanság elleni fellépést van, aki üdvözli: Gémesi György, Gödöllő polgármestere Facebook-videóposztjában állt ki a jogszabály mellett, jelezve: „akik nem veszik figyelembe, hogy az együttélésnek vannak szabályai, azok be nem tartásának pedig következményei, azok számára a rendőrségi intézkedés során meglesz a következménye.”
