Az elmúlt öt évben folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a sajtószabadság tekintetében – állapította meg közös jelentésében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Központi Statisztikai Hivatal. Mint az mfor.hu írta, a megállapítások a Jó Állam Jelentés 2018-as kötetében jelentek meg, értékelő áttekintést nyújtva a magyar állam működésével, illetve hatékonyságával kapcsolatban. Az mfor.hu szerint a jelentés csupán tájékoztató jellegű, nem tesz javaslatot valamiféle konkrét cselekvésre, ugyanakkor célja a kormányzás minőségének javítása.
Már ha a Fidesz–KDNP bármit is megfogad az olvasottakból. A nagy kormánypárti médiaholding létrehozása után meglepő lenne, ha elfogadnák a sajtószabadságra vonatkozó észrevételeket. A Demokrácia munkacsoport vezetője Cservák Csaba, az NKE tudományos főmunkatársa volt, míg egy másik munkacsoport élén megtaláljuk Csath Magdolna közgazdászt is. Cservákék megállapítása szerint a hazai sajtószabadság szubjektív megítélése 2012-ben 74,5, tavaly viszont már csak 64,5 ponttal volt leírható. Ez a százas mutató a Freedom House, illetve a Riporterek Határok Nélkül indexét jeleníti meg. „A visegrádi országok közül az összevont mutatók alapján hazánk teljesít a leggyengébben: Csehország, Szlovákia és Lengyelország magasabb pontszámmal rendelkezik, vagyis ezekben az országokban erősebbnek ítélik a sajtószabadság érvényesülését” – olvasható a jelentésben. Várható, hogy ez a helyzet a Magyar Nemzet és a Heti Válasz bezáratása, a HírTV átállítása és a médiaholding létrehozása után csak romlott.
Ha pedig már szubjektív megítélés, ide vehetjük azt is, hogy miközben szombaton a szakszervezetek, vasárnap pedig Hadházy Ákosék tüntettek, utóbbiak ráadásul a közmédia propagandája ellen, az M1 legfontosabb gondja épp a párizsi tüntetés volt. Amikor pedig végre szóba került Hadházy, abban sem volt köszönet: híranyagukban megismételték a vele kapcsolatos elmúlt fél éves lejáratásokat.
A Jó Állam jelentése szerint sajtószabadság tekintetében a legjobban Norvégia, Csehország és az Amerikai Egyesült Államok áll, Magyarországot pedig még Szlovákia is magasan, több mint tizenkét százalékponttal előzi.
„A magyar adat értelmezéséhez viszonyítási alapként szolgálhat mind a törvényi szabályozást tekintve, mind a joggyakorlatában liberális demokráciaként működő Norvégia, amely 83,7 ponttal szerepel (a listán)” – közölték a kutatók.
