Hátrányos megkülönböztetésben részesültek a téli fűtéstámogatás során, a fával vagy szénnel tüzelők – írta meg a 24.hu. Míg a gázzal, vagy távhővel fűtő családoknak alanyi jogon járt a választások előtt bejelentett, 12 ezer forintos rezsicsökkentés, addig a szilárd fűtőanyagokat használók számára nem. Emellett adminisztratív akadályok is gátolták a támogatáshoz való hozzáférést.
Mostanáig várniuk kellett a szilárd tüzelővel fűtőknek arra, hogy megjelenjen az ő rezsicsökkentésükről szóló kormányhatározat. Eszerint a támogatásra csak azok jogosultak, akik október 15-ig leadták az erre vonatkozó kérelmüket. A pénzt a tüzelő szállítására azonban nem lehet felhasználni, valamint a kedvezményezetteknek vállalniuk kell, hogy a Katasztrófavédelmi Alap ellenőrzi náluk, hogy korábban nem részesültek-e téli rezsicsökkentésből.
Amennyiben valaki lemaradt a határidőről, az végleg elesett a támogatástól, utólagos kifizetésre, vagy méltányossági kompenzációra nincs lehetőség. A Belügyminisztérium közlése szerint összesen 372 120 háztartás jelezte a fűtőanyagigényét. Ez a szám elenyésző, összevetve azzal, hogy 800 ezer háztartás lett volna erre jogosult.
Az ombudsman szerint is igazságtalan a rendszer
A rendszert Székely László is bírálta. Az ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy míg a közszolgáltatások esetében a rezsicsökkentés minden háztartás számára feltétel nélkül jár, addig a szociális tűzifatámogatáshoz az önkormányzat pozitív elbírálása is szükséges. Így azok, akiknél az önkormányzat nem állapította meg a rászorultságot, nem részesülnek abból a fűtéstámogatásból, ami a nem szilárd anyaggal fűtőknek alanyi jogon jár, szociális helyzettől függetlenül.
Az alapvető jogok biztosa emellett azt is aggályosnak tartja, hogy az erdei köbméterben meghatározott tüzifatámogatást az önkormányzatok köbméterben számolva osztják ki, így a támogatottak nem kapják meg teljes mértékben a nekik megítélt természetbeni juttatást. Az ombudsman arra jutott, hogy az átváltást nem ellenőrizhető módon hajtották végre, az érintetteket pedig nem is tájékoztatták.
A hátrányos helyzetűeknek a legrosszabb
Különösen nagy gond, hogy a tűzifával való fűtés épp a hátrányos helyzetű járásokban a legelterjedtebb. A Habitat for Humanity kutatása szerint jelenleg 19 olyan járás van, ahol a lakások több mint 50 százalékát kizárólag fával fűtik, ezek közül pedig 11 tartozik a leghátrányosabb helyzetű területek közé. Emellett 22 járásban a lakások több mint 75 százalékát fűtik részben fával. Ezek közül 13 tartozik a leghátrányosabb helyzetű járások közé.
Tovább növeli a problémát, hogy míg 2011 és 2017 között a gáz és távfűtés ára 14, illetve 11 százalékkal csökkent, addig a fa és a szén költsége 30 százalékkal nőtt.
“Kezdeményeztük a kormánynál, hogy a tűzifa-támogatást készpénzben adják az érintetteknek. Az elutasítást azzal indokolták, hogy a gáz- vagy távfűtést használók is természetben kapták meg a segítséget” – mondta Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a 24.hu megkeresésére. Schmidt elmondása szerint régebben sokan adóelkerüléssel, Szlovákiából szerezték be a fát. Azonban az EKÁER bevezetése óta szigorodott az ellenőrzés. Ez pedig megnövelte az igényeket a magyar piacon, ami magával hozta az árak növekedését is, ezzel még kiszolgáltatottabb helyzetbe hozva az amúgy is rászoruló embereket.
