A Gruevszki-üggyel olyan módon rúgja fel Magyarország az íratlan diplomáciai szabályokat, hogy ennek nagyon súlyos következményei lehetnek az országra nézve – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában Schiffer András. Az LMP volt társelnöke szerint a fideszes Döbrögiktől tényleg van miért helyben félni, az ellenzéki oldalon viszont nem látja azt a csapatot, amellyel érdemben lehet segíteni az országon. Schiffer Andrással néhány nappal könyve megjelenése előtt beszélgettünk.
– Gondolkozik azon, hogy visszatérjen valamikor a politikába?
– Nem foglalkoztat a gondolat.
– Az LMP-t már elhagyta, de azért megfordult a fejében, hogy valahogy gatyába kellene rázni egykori politikai közösségét?
– Ez nem az én dolgom. Eléggé óvatlanul a 2016-os visszalépésem után már tettem erre egy kísérletet a 2017. januári tisztújításon, azt sem kellett volna. A szellemi kiüresedés mellett azért is léptem ki, mert mérhetetlenül elegem volt abból, hogy bármi történik az LMP-ben, rögtön jönnek az összeesküvés-elméletek, hogy én állok a háttérben.
Túszul ejtett ellenzék | Magyar Hang
Az öt júliusi időközi választás az összefogásos idiotizmus totális csődjét hozta. Ám két fontos tanulságuk lehetne.
– Most is lehet arról hallani, hogy ön irányítja a háttérből a szálakat.
– Az elmebaj nem az én szakterületem.
– Mit szól a két új társelnökhöz, Demeter Mártához és Keresztes László Lóránthoz?
– Jó munkát kívánok nekik.
– Ennyi?
– Ennyi.
– Egy korábbi LMP-s társelnök, Hadházy Ákos az Európai Ügyészséghez való csatlakozás miatt indított aláírásgyűjtést. Ön aláírta már?
– Nem.
– Ennek az önök között fennálló, a sajtó szerint nem a leginkább felhőtlen viszony az oka, vagy az Európai Ügyészséggel nem ért egyet?
– Engem nem érdekel Hadházy Ákos személye, a kezdeményezés célját nem igazán látom. Mindazonáltal az Elios-ügyben én tettem meg az első feljelentést, és még az a megtiszteltetés is ért, hogy engem tanúként is kihallgattak, gondolom, hogy imitálni lehessen a nyomozást. Tehát első kézből tapasztaltam meg, hogy az uniós pénzek elszivárgása felett Magyarországon nincs hatékony kontroll.
Hadházy Ákos: Ők sokkal jobban félnek - a teljes interjú
Huszonkét ország számára nem merült fel szuverenitási kérdés az Európai Ügyészség kapcsán, egyedül Magyarország és Lengyelország említett ilyet. A teljes interjú.
– Maradva az aktuális politikai ügyeknél, jogászként mit szól a Magyarországra menekült, korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnök, Nikola Gruevszki esetéhez?
– Ez nem jogi kérdés, ez egy egészen szürreális kérdés.
– Orbán Viktor azt mondta, hogy a jogászokat kell erről kérdezni.
– Orbán Viktor is jogász. Ha tisztán jogi kérdés lenne, akkor Gruevszki úrnak a tranzitzónában kellene várakoznia, rosszabb esetben Szerbiában várnia a bebocsátást. Ezzel az üggyel olyan módon rúgja fel Magyarország az íratlan diplomáciai szabályokat, hogy ennek nagyon súlyos következményei lehetnek az országra nézve. Nem vagyok otthon a macedón belpolitikában, könnyen lehet, hogy nem pusztán egy jogi eljárás zajlott Gruevszki ellen, hanem valamiféle leszámolás. Ám ezzel együtt egy tagjelölt ország belső igazságszolgáltatásának jogerős eredményét ilyen módon megkérdőjelezni szerintem nagyon messzire vezet.
Soros miatt menekült Gruevszki? Macedóniában ezen csak nevetnek | Magyar Hang
Szkopjéban sokan úgy vélik, a macedón kormány hagyta meglógni a börtönbüntetésre ítélt volt miniszterelnököt.
– Itthon lehet következménye? Erodálhatja ez a Fidesz táborát?
– Nagyon szkeptikus vagyok. Rengeteg ilyen és ennél súlyosabb ügy volt már, elég Tiborcz Istvánra gondolni. Mégis, rövid távú karcolásokon és megingásokon túl semmilyen veszélyt nem jelentettek ezek a Fidesz renoméjára. A kormány számára nehéz a feladat, hogyan magyarázzák el itthon, de nincsenek illúzióim azzal kapcsolatban, hogy ezt is meg fogják oldani.
– Orbán Viktor a nyilatkozatai alapján legalább 2030-ig tervez. Ezt reálisnak látja?
– A jelenlegi belpolitikai folyamatokat nézve ennek az esélye megvan. Főként, ha azt nézzük, hogy a választások óta nemhogy nem szerveződik meg jobban az ellenzék, még az sem látszik, hogy egyáltalán honnan és hogyan lenne leváltva ez a kormány.
– Egy korábban éppen kormányváltásért küzdő ellenzéki pártvezető ebbe bele tud nyugodni?
– Nyilván az ember nem szívesen nyugszik bele, ugyanakkor hiábavaló küzdelmeket sem folytat. Azt látni kell, hogy a politika egy csapatjáték, vagy van olyan kritikus tömeg, amely egy erőt meg tud képezni, vagy kódolva van a folyamatokban, hogy hosszú távon ezt a mozit fogjuk nézni. Nem szabad belenyugodni, de én ma már úgy vagyok vele, hogy jobban szeretek racionálisan cselekedni.
Schiffer András megtalálta a Fidesz kormányzásának Achilles-sarkát | Magyar Hang
Igen sokszínű társaság volt kíváncsi az egykori LMP-s politikus könyvbemutatójára, volt államfőtől pártvezetőkön át Schmidt Máriáig és Morvai Krisztináig.
– Akkor racionálisan nézve milyen lehetőségeket lát az ellenzék előtt?
– Meggyőződésem, hogy leváltani nem hatalomtechnikával és hátsó szobás különböző paktumokkal lehet ezt a kormányt, illetve úgy általában a kormányokat. Vagy van egy olyan ellenzéki erő, amelyik magához tudja szippantani az ellenzéki szavazók mellett a kormányra voksolók kritikus tömegét is, vagy nincs kormányváltás.
– Ha a racionalitásnál maradunk, ma egyetlen olyan ellenzéki párt sincs látszólag, amely erre képes lenne. Vagy ön lát ilyet akár a politikai pártok között, akár a közéletben?
– Jelenleg nem látok, ezért mondom, hogy benne van a folyamatokban a 2030. Ha látnék ilyet…
– Lehet, hogy csatlakozna?
– Semmi sem kizárt, de nem látok ilyet.
– Márki-Zay Péter és a körülette lévők most valami ilyen megszervezésébe kezdtek, ezzel szimpatizál?
– Márki-Zay Péter egy megyei jogú város polgármestere, aki országos politikát csinál. Az általa képviselt politikai értékrendről keveset tudok.
Márki-Zay Péter: Nem látom, ki mögé sorakozhatnánk fel | Magyar Hang
A hódmezővásárhelyi polgármester szerint feltűnhet még új aspiráns a főpolgármesteri posztra.
– A személyétől függetlenül, az általuk elképzelt ernyőszervezetben lát fantáziát?
– Láttunk már ilyen, mindenki összefogását szorgalmazó ernyőszervezet-kísérletet, azt úgy hívták, hogy Együtt 2014. Most gondolom, ez lesz az Együtt 2022 – jobbközép hangsúlyokkal.
– A közelgő európai parlamenti választásokra merne jósolni?
– Ha a jelenlegi dinamikát nézzük, és nem jön közbe semmi váratlan, akkor csúfos Fidesz-győzelem lesz. Egyedül a miniszterelnök volt képes tétet adni a voksolásnak nemcsak itthon, hanem európai szinten. Ha az ellenzéki pártok közül legalább az egyik rátalál egy saját mondandóra, amellyel „ellen-tétet” tud adni az EP-választáson, akkor az arányokon lehet igazítani.
– Az LMP-nek vajon lesz brüsszeli képviselője?
– Erre nem kötnék fogadásokat, de bármi elképzelhető.
Irreális ellenzéki remények az EP-választások előtt? | Magyar Hang
A Jobbik és az LMP vezető politikusait is a lehetséges jelöltek között emlegetik.
– Korábban azt nyilatkozta, a pártoknak óriási nehézség, hogy nem érkeznek be hozzájuk a megfelelő emberek. Ez még mindig így van?
– Teljes mértékben. Az a dinamika, hogy alapvetően egy gyorsuló kontraszelekciós nyomás érvényesül elsősorban az ellenzéki térfélen – a Fideszről kár beszélni, mert az egy politikai franchise rendszer – nemhogy nem változott, hanem fokozottan igaz. Nem látom azt, hogy nemhogy nagy tömegben, hanem egyáltalán jönnének be a politikai térbe olyan állampolgárok, akik egyébként valamilyen megbecsültséget szereztek már. Amikor azt mondtam, hogy nem látom azt a csapatot, amellyel érdemben lehet segíteni az országon, pontosan erre gondoltam.
– Ön is kilépett a politikából.
– De jó néhány éven át benne voltam, és addig legalább megpróbáltam megtenni a magamét.
– Miért történik ez?
– Ez egy évszázados szocializációs teher a magyar társadalmon, hogy alapvetően arra kondicionálódik mindenki, hogy az egyéni menekülési utakat próbálja megtalálni. Ha van problémája a közösségben, akkor ne társakat keressen, hanem próbálja az egyéni túlélési lehetőségeit megtalálni.
– Ciki pártba belépni?
– Persze. A magyar ember a politikára mindig úgy tekintett, mint valami tőle független változóra. Úgy volt vele, hogy a politika az egyszerű haszonlesőké, és ez egy önbeteljesítő látomássá vált. Világosan láttam ezt kicsiben, amikor próbáltunk jelölteket találni a választókerületekben. Szerintem eleve nem egy túl magas mércével nyitottam, amikor castingoltunk jelölteket, és folyamatosan lejjebb kellett adni, mert egyszerűen az történt, hogy aki már helyben egy civil szervezeti vezető vagy megsüvegelt orvos volt, az nem az LMP-vel, egyáltalán egy parlamenti választással nem akarta megégetni magát. Ez igaz volt már 2010-ben is, amikor tombolt a demokrácia Bajnai Gordon országlása idején.
– Lehet ezen változtatni?
– Ezen a legnehezebb, mert ez egy évszázados, többgenerációs berögzülés a társadalmi rutinban. Két dologban lehet bízni. Egyrészt, hogy nőnek fel azok a generációk, amelyek a szocializációs élményeiket legalább annyira szerzik az interneten keresztül különböző globális mintázatokból, ez, ha úgy tetszik a globalizációnak egy pozitív hozadéka. Másrészt pedig, ha a hatalom túlhúzza a dolgokat, akkor szintén lehet egy olyan telítődési pont, ahol változik a mostani, politikától való elfordulás jelensége. Ebben lehet bízni.
Gyűjtsd a tőkét, döntsd a fát | Magyar Hang
A JEFTA-tól az erdőt: elképesztő természeti károkat okozhat a szabadkereskedelmi egyezmény.
– Ön szerint jó ma Magyarországon élni?
– Meglehetősen kellemetlen ma Magyarországon élni. A hangulat, amelynek az előidézésében múlhatatlan felelőssége van a hatalomnak, eléggé rányomja a bélyegét a hétköznapokra. Az az úrhatnámság és erőszakosság, amely a csúcsszinteken és a kormányzati propagandában jelen van, leszivárog a mindennapokba.
– Az embereknek kell félniük? Jogos ez, vagy csak beleivódott a társadalomba?
– A kettő együtt igaz. Van egy olyan örökség, hogy a hatalomtól alapvetően félni kell – egyébként pedig igen: az a magatartás, amit a Fidesz csúcsszinteken meghonosított, és ami sugárzik a kormányzati propagandákból, előidézett olyan fideszes Döbrögiket, akiktől tényleg van miért helyben félni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!
