Ha nem is akaratlagosan és rosszhiszeműen tették lehetővé a devizahitelezést a 2001 utáni magyar kormányok, mindannyian felelősek abban, hogy nem léptek fel az adósok kifosztása ellen. Ugyanakkor – bár a 2010-es választások előtt a devizahitelesek megmentésével kampányolt a jelenlegi kormánykoalíció – alig-alig tett valamit kisemmizésük ellen. Miért is tették volna? Hiszen lepaktáltak a bankokkal – értékelték a magyar kormányok tevékenységét a Magyar Hang előfizetői számára szervezett beszélgetés résztvevői.
– Soha nem hittem az összeesküvés elméletekben, hogy tudatosan vezették félre a devizahiteleseket a haszon reményében. Ez a hitem azonban megrendült, amikor kiderült, hogy a kormány az EBRD-vel (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) kötött egyezségben a több százezer devizahiteles magyar családot magára hagyva ígéretet tett, hogy nem hoz olyan intézkedést, amely a bankok profitját rontaná – mondta a rendezvényen Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője. De az is árulkodó, hogy a kormány, a parlament és a jegybank sem igyekezett korlátozni a devizahitelezést.
Z. Kárpát Dániel, a Jobbik parlamenti képviselője szerint az egymást követő magyar kormányok olyan fokú dilettantizmusról tettek tanúbizonyságot, hogy összeesküvésre képtelenek lettek volna. – Abban viszont biztos vagyok, hogy a jegybank szakemberei tisztában voltak azzal, hogy a svájci franki árfolyama nagyon elfuthat. Az összeesküvés-elméletben én sem hiszek, azt viszont tudom, hogy magukra hagyták a bajba jutott családokat. Mert mi magyarázhatja, hogy a tehetősek számára kedvező végtörlesztés, illetve az éppen most bezárt eszközkezelő kivételével alig valami segítséget nyújtott, s így a bajba jutottakat ért kárnak csak töredékét fizettették vissza a bankokkal – tette hozzá.
Elengedik az adósok kezét, újabb családokon már nem segít az eszközkezelő | Magyar Hang
Sokan abban reménykedtek, hogy a kormány nem bezárni fogja a NET-et, hanem bővíteni a rendelkezésre álló keretet.
Szepesházi Péter bíró szerint a nyolcvanas évek vége óta a tőke nagy mértékben férhet hozzá a jogalkotási, politikai és igazságszolgáltatási döntésekhez. Ennek egyik megnyilvánulási formája a devizahitelezés. Semmi nem magyarázza, hogy a bajba kerültek megmentése helyett sorra a bankoknak kedvező döntéseket hozott a kormány, és jogegységi döntéseiben a Kúria is. Azt sem indokolja semmi, hogy miért kellett ilyen sokáig várni a forintosítással és az miért piaci árfolyamon történt.
Szepesházi Péter arról is beszélt, hogy az Európai Bíróság (EB) egyik döntésével egyértelműen a devizahitelesek mellé állt, eszerint, ha nincs közérthető módon kifejtve az árfolyamkockázat veszélye, akkor a szerződés semmis. A Kúria ezzel szemben egy emlékeztetőben úgy értékel, hogy az eddigi magyar gyakorlat – amely egyébként szembemegy az EB idézett döntésével – helyes.
Devizahitel: úgy meg lettünk mentve, hogy a fal adta a másikat | Magyar Hang
A magyar kormány minden terhet az állampolgáraira hárított a bankokkal szemben, miközben állítólag épp heroikus szabadságharcot vívott a gonosz pénzintézetek ellen.
Eltértek viszont a vélemények, hogy miként lehetne kártalanítani a bajban lévőket. Z. Kárpát Dániel szerint felvételkori árfolyamon kellene újraszámolva forintra váltani a tartozásokat, s annak terhét a bankokra terhelni. Ezzel szemben Csárdi Antal szerint húsz százalékban az adósokat terhelné az árfolyamveszteség, a többi pedig az államot és a bankokat.
Megoldásként mindkét párt közös ellenzéki devizahiteles törvény előkészítését tartaná jónak. Miután az ellenzéki elképzelések közel állnak egymáshoz, nem jelentene gondot azok összehangolása, amelybe továbbra is be kell vonni a devizahiteles-érdekképviseletek szakembereit, akik már az előkészítésnek is részesei voltak.
Miután a jelenlegi kormánytól nem várható megoldás, Z. Kárpát Dániel szerint utcai megmozdulásokra lenne szükség nagy tömegek részvételével, és úgy kikényszeríteni a változást, ahogy az internetadó vagy a vasárnapi zárva tartás ügyében is történt. – De addig, amíg a politikai klímát, a törvényeket nem sikerül megváltoztatni, addig én az utolsó töltényig tartó harcban hiszek, mert a politikai pártok nem tudnak 300–400 ezer embert a Kossuth térre hívni.
Elvesztette jogállam jellegét... | Magyar Hang
A 2010 óta erős felhatalmazással rendelkező politikai hatalom mindent megtett azért, hogy úgy tűnjön, foglalkozik a devizahitelesek problémájával.
Csárdi Antal ennél óvatosabban fogalmazott: szerinte aki a tömeget az utcára viszi, annak felelősséget kell vállalnia az ott történtekért, nem is beszélve a provokációk lehetőségéről. – Az Orbán-kormány zsenialitására felhívnám a figyelmet, hiszen a végtörlesztéssel a komoly érdekérvényesítési képességgel rendelkező réteget vont ki a devizahiteles tömegből, a többiek pedig nem képesek megszervezni magukat – tette hozzá.
Úgy véli, ha a bankok nyakába varrnák az árfolyam-különbözet egészét vagy a nagy részét, akkor az érintett uniós országok és maga az unió vészriadót fújna. – Na, itt lehetne valódi szabadságharcot folytatni Brüsszellel szemben a magyar emberek érdekében – fejtette ki.
Hullámvölgy előtt? Máig nem hevertük ki a hitelkatasztrófát | Magyar Hang
A Lehman Brothers tíz évvel ezelőtti csődjéhez kötik a nyugati világ egyik legnagyobb válságának kitörését. Vajon megismétlődhet a múlt?
Szepesházi Péter szerint 2012–2013-ig, a régi hitelintézeti törvény értelmében sorra nyerték a pereket a devizahitelesek, mert a jogszabály tételesen felsorolta a semmisségi okokat. A devizahiteles törvények életbe lépése után azonban szinte teljesen lehetetlenné vált, hogy a bajba kerültek sikerrel pereljék az árfolyamveszteség okozta kárukat. A jelenlegi helyzetben legfeljebb az ügyek 20-30 százalékában van esély arra, hogy sikerrel pereljen az adós.
A Magyar Hang szerkesztősége rendszeresen szervez közéleti piknikeket, amelyre előfizetőink kapnak meghívást. Rendre valamilyen fontos közéleti kérdést vitatunk meg neves vendégeinkkel, illetve olvasóink találkozhatnak lapunk munkatársaival is. Legyen része Ön is közösségünknek, rendelje meg szerkesztőségünktől a Magyar Hangot, mentsük meg együtt a garantáltan független, értékmentő sajtót!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!
