Barion Pixel
HIRDETÉS - AIP
HIRDETÉS - AIP

Béklyók és pótcselekvés: használna-e a kancelláriarendszer bevezetése az egészségügyben?

Szerző: | 2018. december 18., 17:43 | Belföld

Fotó: Unsplash/Jair Lázaro

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük! ELŐFIZETEK

Idén is konszolidálja a kórházak adósságát a kormány, ám az egészségügy alulfinanszírozottságán sem ez, sem pedig a beharangozott kancelláriarendszer bevezetése nem segít. Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász az intézmények kiszolgáltatottsága csak a politikusok érdekét szolgálja. 

HIRDETÉS - AIP

A néhány héttel ezelőtti bejelentés szerint erre a célra 55 milliárd forintot különítettek el, amelyből rendezni lehet az intézmények eddig ki nem fizetett számláit. Azóta kiderült az is, hogy nem lesz automatikus a konszolidáció, hiszen a kormány által már jóváhagyott jogszabályjavaslat szerint az ígért összegnek alig több mint felét szánják a tartozások kifizetésére. Mint arról a Népszava hírt adott, mintegy 24 milliárd forintot azon intézmények között osztanák szét, akik tavaly óta bizonyíthatóan tettek az eladósodás elkerüléséért, és ügyelnek arra, hogy jó minőségben gyógyítsanak. (A hazai egészségügyben egyébként nincs minőségmérés.)

A korábbi kormányzati megnyilvánulások alapján arra is készülni lehet, hogy az egészségügyben is bevezetik a felsőoktatásban már létező kancelláriarendszert. Miként és mikor, még nem tudni, ám az eddig napvilágot látott információk szerint az új rendszer valahogy úgy nézne ki, hogy országos szinten nyolc-tíz kancellár igazgatná a fennhatósága alá tartozó intézmények gazdálkodását. (Még a nyáron Varga Mihály pénzügyminiszter beszélt arról egy tévéinterjúban, hogy a konszolidáció feltétele a szigorú állami felügyelet a gazdálkodásban, hiszen ez célravezető a felsőoktatási intézmények esetében is.)

Egészségügyi reform NER-lovagokra hangolva? | Magyar Hang

Bár a Fidesz még a tavaszi választási kampányban is azzal riogatott, hogy az MSZP-Párbeszéd-összeborulás kormányra kerülése esetén fizetőssé tenné az egészségügyet, a Kásler Miklós humánminiszter által nemrégiben beharangozott átalakítás lényegét tekintve aligha jelenthet mást, mint hogy egyes (vélhetően emelt színvonalú, más hozzáférésű) szolgáltatásokért bizony a zsebünkbe kell majd nyúlnunk.

Ám az intézkedésektől – az adósságrendezésről és a majdani kancelláriarendszertől – hiú ábránd azt várni, hogy megoldódnak az egészségügyi finanszírozás gondjai. Azok ugyanis alapvetően az alulfinanszírozottságból és a szervezettség alacsony szintjéből adódnak. Márpedig ezek megoldására eddig a negyedik Orbán-kormány – a harmadik kétharmad – sem kínál megoldást.

Rékassy Balázs egészségügyi szakközgazdász szerint a jelenlegi helyzet legfeljebb az egészségügyi kérdésekben befolyással bíró politikának kedvez. Hiszen az alulfinanszírozás és a kegygyakorlásnak is beillő konszolidáció az intézmények mindenkori hatalomnak való kiszolgáltatottságát konzerválják. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (Neak, a korábbi OEP) hosszú évek óta nem frissítette az egyes beavatkozásokra kiutalt összegeket (a pont és súlyszám értékeit, elmaradt az úgynevezett kódkarbantartás), miközben egyes kórházi beavatkozások szakmai összetétele is megváltozott a fogyóeszközök, implantátumok ára megtöbbszöröződött és emelkedett az orvosok bére is. Sok beavatkozás Neak-támogatása mára már az orvos bérét sem fedezi, nem hogy az adott műszer amortizáciját, a fogyóeszköz árát, a rezsit, vagy a bérköltségeket.

Összehasonlításképp Rékassy a magánszektorban található – piaci – árakat említette: mint mondta, egy kolonoszkópos vizsgálatért az alapkezelő mindössze hétezer forintot fizet az ellátó intézménynek, miközben ugyanez a privát szektorban 70-80 ezer forintba kerül, amin 15 százalék körül van a profi t. Magyarán, számolva a gép amortizációjával, majdani cseréjével, a szükséges fogyóeszközökkel, a szakemberek – orvosok, szakdolgozók – bérével és a rezsivel, egy ilyen vizsgálat nem hozható ki 50 ezer forint alatt.

A közgazdász megjegyezte azt is, hogy szakterületenként jelentős eltérések lehetnek: például a szívsebészeti ellátásban akár még profi tot is elérhetnek a kórházak, hiszen az ágazat hatékonyan tudott lobbizni a jobb finanszírozásért. A másik véglet az érsebészet, illetve a traumatológia, mindkettő rendkívül eszközigényes és rosszul finanszírozott.

Az intézmények az innen hiányzó forrásokat, más profitábilis tevékenységből, vagy pályázati pénzekből igyekeznek pótolni. Az intézmények között vannak olyanok, amelyek a prosperáló osztályokkal valamennyire képesek kompenzálni a más területeken jelentkező többletköltségeket, ám sok olyan intézmény van, ahol erre nincs lehetőség, mert olyan az intézmény szakmai összetétele, szerkezete. Utóbbira jó példa a fővárosi Szent János-kórház: pavilonos elrendezésű, az ingatlanok jó részének állapota siralmas, és biztosítani kell a leginkább költségigényes ellátásokat.

Előrehozza a kormány az egészségügyi szakdolgozók béremelését | Magyar Hang

November 1. helyett jövő július 1-től kapnak 8 százalékos béremelést az egészségügyi szakdolgozók és védőnők, egyúttal az alapellátásban foglalkoztatott védőnőkre is kiterjesztik „az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok” hatályát – olvasható egy hétfő este kiadott kormányhatározatban, amelyet a Hvg.hu szúrt ki. A döntés a következő évekre is vonatkozik: ugyanezek a szakdolgozók és védőnők 2020.

A pénzügyminiszter szempontjából érthető a kancellária-rendszer terve. Ám ami működik a felsőoktatásban, nem biztos, hogy működik az egészségügyben – fejtette ki, megjegyezve: e logika alapján olyan, költséges beavatkozásokra is nemet kellene mondani, ami elvileg jár a betegnek. – Egy csípőprotézis nem eshet ugyanolyan gazdasági megítélés alá, mint egy tanszék új fénymásolója, vagy a vendégtanárok utazási költségei – hangsúlyozta Rékassy Balázs, majd megjegyezte: ha a kancellárok az ellátást is szem előtt tartva hoznak majd döntéseket, akkor valójában csak annyi változik, hogy az ő szintjükön szembesül a kormányzat az újabb adósságkonszolidációs igénnyel. A megoldás a teljes egészségügy finanszírozásának újragondolása lenne az alap ellátástól a csúcsintézményekig.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 31. számában jelent meg, 2018. december 14-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 31. számban? Itt megtudhatja!

HIRDETÉS - AIP

Címkék: egészségügy, kancellári rendszer, Rékassy Balázs


Szilágyi Áron, a legnagyobb kardvívó

Szilágyi Áron, a legnagyobb kardvívó

Harmadik egyéni aranyérmét szerezte Tokióban, amivel történelmet írt. A kardvívás a múlt században hat évtizedig igazi magyar sportág volt, Szilágyi Áronnak köszönhetően ismét az lett.

HIRDETÉS

HIRDETÉS - AIP

FIZESSEN ELŐ A MAGYAR HANGRA!

Friss lapszámunk

Kötöttfogás Extra

Támogasson minket!

CSATLAKOZZON HOZZÁNK PATREONON

Árnyék podcast – Mikor lépünk ki az EU-ból?

Az élet meg minden podcast – Zubreczki Dávid

Pin It on Pinterest