A megkérdezettek háromnegyede (77 százalék) nem támogatja az elrendelhető túlórák számának évi 400-ra emelését – derült ki a Publicus Intézet friss, a „rabszolgatörvénnyel” és azóta kibontakozott tiltakozáshullámmal kapcsolatos véleményeket vizsgáló közvélemény-kutatásából. A Népszava megbízásából, ezer fő részvételével december 13-19 között készült felmérés szerint a megkérdezettek 92 százaléka hallott a túlóratörvény („rabszolgatörvény”) legfontosabb intézkedéséről.
A válaszadók háromnegyede (74 százalék) szerint elsősorban azért alakult ki a munkaerőhiány, mert sokan mentek ki külföldre dolgozni, míg 7 százalék szerint azért, mert annyira szárnyal a gazdaság. A válaszadók kétharmada (66 százalék) nem ért egyet azzal az állítással, hogy az évi 400 órára emelt túlóra egy jó lehetőség, hogy a dolgozók többet keressenek.
Mindeközben tízből hét válaszadó (71 százalék) szerint a túlórák növelésével kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók. Leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók körében vannak, akik szerint nem kerülnek kiszolgáltatott helyzetbe a munkavállalók (50 és 35 százalék). Ezzel szemben az MSZP és az egyéb pártok szavazói körében 94-94 százalékos azok aránya akik szerint növekszik a kiszolgáltatottság.
A válaszadók fele (47 százalék) szerint a munkahelyen általában nem tartják be a túlórával kapcsolatos szabályokat, és harmaduk (33 százalék) válaszolt úgy, hogy igen.
A megkérdezettek több mint kétharmada (68 százalék) szerint inkább a munkahelyek elvárása, hogy mennyi túlórát vállalnak a dolgozók, és csak negyedük (23 százalék) szerint a munkavállalók szabad döntése. A válaszadók negyede (26 százalék) mondja azt, hogy várható, hogy a munkaadó a jelenleginél több túlórát fog elrendelni.
A megkérdezettek háromnegyede (73 százalék) szerint a megváltozott túlóraszabályok elsősorban a cégeknek fognak kedvezni. Leginkább az egyéb pártok és az MSZP szavazók (97 és 91 százalék) szerint a cégek kerülnek jobb helyzetbe.
A túlóratörvény elfogadási nyomán indult tüntetéssorozattal és utcai megmozdulásokkal a válaszadók kétharmada (66 százalék) egyetért. Az ellenzéki szavazók és a bizonytalanok körében háromnegyedes az események támogatottsága. A törvény elfogadása miatt a későbbiekben induló esetleges sztrájkot, útlezáró vagy egyéb akciókat is támogatna a többség (51 százalék). Tízből hat ellenzéki szavazó és bizonytalan támogatna ilyen megmozdulásokat (55-61 százalék).
A Publicus Intézet és a Népszava teljes felmérését ide kattintva tudják elérni.
