Négyszáz forint egy kiló krumpliért, 800 forint egy kiló sárgarépáért, 1500 a gyökérért, plusz egy kiló vöröshagyma 500-ért, fél kiló paradicsom 1200-ért, meg még fél kiló paprika 800-ért, valamint 500 egy kiló alma áráért. Például zeller, karalábét nem is vettünk, de így is 5700 forintot hagytunk a zöldségesnél. Ebben benne van a 27 százalékos áfa is, Európa legmagasabb fogyasztási adója. Vajon egy kisnyugdíjas, miután kiváltotta a gyógyszereit hányszor engedheti meg magának egy hónapban, hogy hozzánk hasonlóan bevásároljon a zöldségesnél?
Már tavaly szeptemberben előrejelezte Ledó Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke, hogy drágulni fognak a gyökérzöldségek és hagymafélék a tavaly nyári szeszélyes időjárás miatt. És így is lett. Ráadásul az áremelkedés szerinte nemcsak Magyarországra, hanem egész Európára jellemző lesz – jelezte előre akkor Ledó, aki ugyanakkor a tavaly ősz áremelkedés mértékét még nem tekintette drasztikusnak.
Egy évvel ezelőtt januárban a burgonya ára átlagosan 100 és 260 forint között mozogtak a fővárosi nagyobb vásárcsarnokokban. Most 120 és 400 forint közötti áron lehet beszerezni kilóját. A sárgarépát 120 és 400 forint közötti áron árulták tavaly, míg most 200 és 800 forint között mozog az ára. A gyökérért tavaly januárban még csak 300 és 800 forint között kellett fizetni, ma már 700 forintnál kevesebbért szinte sehol nem lehet kapni, a jobb minőségűért viszont 1700-at is elkérnek. A vöröshagyma ára is nőtt, tavaly 130 és 400 forint között mozgott, most 170 és 500 között lehet kapni.
A paradicsom esetében sem jobb a helyzet: míg tavaly januárban 300 és 1600 között árulták minőségtől függően, idén 450 alatt nem lehet kapni, és az ízletesebb paradicsom kilójáért 2500 forintot is elkérnek. A paprika tavaly januárban 200 és 700 forint között mozgott az ára, most 300 és 1700 forint között árulják kilóját. Egyedül az alma ára nem növekedett 150 és 500 között lehet kapni.
Az árakat a Vámház körúti, a Fehérvári úti, a Kórház utcai, a Rákóczi téri és a Bosnyák téri vásárcsarnokok árai alapján hasonlítottuk össze.
Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon hány ember dolgozik minimálbérért, a nyugdíjasok hány százaléka él igen alacsony nyugdíjból, akkor könnyen belátható, hogy az alacsony jövedelműeket érinti legsúlyosabban az alapvető zöldségárak növekedése, arányaiban a legalacsonyabb jövedelműek költenek legtöbbet élelmiszerre.
Tavaly márciusban még azt nyilatkozta, az agrárszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nemrég megalakult kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke hogy reális az esély arra, hogy a zöldség- és a gyümölcságazatban intenzív növekedés indul el, ha 2019-től 5 százalékra csökken a 27 százalékos jelenlegi áfakulcs. Erre azonban nem került sor, Európa legmagasabb áfakulcsa érvényes a zöldségárakra is Magyarországon.
