A tavaly év végén beharangozott jelentős, többlépcsős béremelés dacára az egészségügyi szakdolgozók átlagos fizetése még 2022-re is alig fogja meghaladni a jelenlegi nemzetgazdasági átlagot. Azaz több mint valószínű, hogy az ágazat dolgozói négy év múlva is sokkal rosszabbul fognak keresni, mint más területek munkavállalói – amennyiben a nemzetgazdaságot nem rázza meg semmi, és nem szakadnak be a bérek.
Az egészségügyi szakdolgozók túlnyomó többsége – mint ahogy arra a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) rendre felhívja a figyelmet – jelenleg a súlyos munkaerőhiány ellenére sem keres többet a garantált bérminimumnál. Ez tavaly bruttó 180 500 forint (nettó 120 ezer forint) volt, idén pedig 195 ezer forint (nettó 129 ezer forint). Néhány héttel ezelőtt a Magyar Közlönyben megjelent egy kormányhatározat, amelynek értelmében ugyanakkor idén júliustól 8 százalékkal növekednek a bérek, míg jövőre két lépcsőben januártól 14, novembertől további 20 százalékkal, 2022 januárjától pedig újabb 30 százalékkal lesz magasabb a fizetés.
Azaz idén bruttó 210 ezer, jövő év végén 288 ezer forint, 2022-ben pedig 375 ezer forint lesz a bruttó bére azoknak, akik eddig a garantált bérminimumot keresték. Mindez nettóban idén év végén 139 ezer, jövő év végén 190 ezer, 2022-től – tehát az újabb választási évtől – pedig 247 ezer forintot jelent. (És ne feledjük, hogy mindezen jól keres az állam is, hiszen a munkavállalót terhelő adók és járulékok összege most „mindössze” 66 ezer forint, négy év múlva azonban már 128 ezer forint lesz.)
Előre hozza a kormány az egészségügyi szakdolgozók béremelését | Magyar Hang
November 1. helyett jövő július 1-től kapnak 8 százalékos béremelést az egészségügyi szakdolgozók és védőnők, egyúttal az alapellátásban foglalkoztatott védőnőkre is kiterjesztik „az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok" hatályát - olvasható egy hétfő este kiadott kormányhatározatban, amelyet a Hvg.hu vett észre. A döntés a következő évekre is vonatkozik: ugyanezek a szakdolgozók és védőnők 2020.
Összehasonlításképp: a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi adatközlése szerint tavaly január–októberben a nemzetgazdaság egészét tekintve a bruttó átlagkereset 324 400 forint (nettó 215 700 forint) volt. Magyarán az egészségügyi szakdolgozók jövő év végi 190 ezres bére is messze lesz a tavalyi nemzetgazdasági átlagtól. Az előrejelzések azt mutatják ráadásul, hogy 2019-ben inkább növekszik, mint csökken az egészségügyi szakdolgozók esetében a lemaradás, hiszen a legtöbb elemzés 8-9 százalék körüli átlagos bérnövekedést prognosztizál. (Az összképen szintén nem javít, hogy az elemzők 2,9-3,5 százalékos inflációval számolnak, vagyis a reálbérek várhatóan 5 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly.)
Arányait tekintve jelentős béremelésről van szó, ám érdemben mindez nem sokat javít az egészségügyi szakdolgozók helyzetén – kommentálta a kormány döntését lapunk megkeresésére a MESZK Csongrád megyei elnöke. Irinyi Tamás szavai szerint bérfelzárkóztatásról továbbra sem érdemes beszélni, hiszen egyéb ágazatokban a későbbiekben is nagyobb anyagi megbecsülésben részesülnek a munkavállalók – ami különösen a diplomás szakemberekre igaz. Ráadásul a béremelés csak a főbetegellátásban – jellemzően a fekvőbeteg-ellátásban – dolgozókra vonatkozik. Ám a családorvosi vagy fogászati területek szakdolgozói ugyanúgy kimaradnak, mint a védőnők, illetve a gyógytornászok.
Megjegyezte azt is, hogy az emeléssel nem csökken a bértábla okozta bérfeszültség sem: ma egy pályakezdő ugyanannyit keres, mint az, aki 15 éve dolgozik a szakmában. Irinyi Tamás a rabszolgatörvény kapcsán megjegyezte: a kormány gyakorlatilag az egészségügyben már jó ideje érvényes szabályozáshoz közelíti a nemzetgazdaság egészét: az egészségügyben 406 óra a kötelező – tehát nem opcionális – túlórakeret, míg a „szabadon vállalható” pluszmunka évi 600 óra. Más kérdés – tette hozzá –, hogy az egészségügyi szakdolgozókat már kizsigerelték, hiszen átlagosan 14 havi munkát látnak el egy év leforgása alatt.
– Az elvileg szabadon vállalható pluszmunka jellemzően a vidéki kórházakban kötelező jelleget ölt, azaz többnyire évi ezerórányi túlórát teljesítenek. A munkavállalók a régi beidegződések miatt nem ugrálnak, ráadásul más intézmény nincs a közelben, amely igényt tartana szaktudásukra – fejtette ki a MESZK elnöke, megjegyezve: csak a túlórákkal, valamint másod- és harmadállások vállalásával képes fenntartani magát egy egészségügyi szakdolgozó.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 28. számában jelent meg, 2018. november 23-án.
Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 28. számban? Itt megnézheti!
