Tud olyan kerületet, ahol a fideszes polgármester jól végzi a dolgát, a Jobbikból pedig már kirakták a „nácikat” – mondta a Magyar Hangnak adott interjújában a főpolgármesteri posztra pályázó Karácsony Gergely. A Párbeszéd politikusa úgy véli, egyértelműen hasznára válna Budapestnek egy ellenzéki városvezető, Tarlós István ugyanis eddig nem vállalt konfliktust a fővárosiak érdekében.
– Az már biztos, hogy az ellenzéki főpolgármester-jelöltségért első körben az MSZP-s Horváth Csabával meg fog mérkőzni az előválasztáson. A szocialista politikusnak 16 éves várospolitikai tapasztalata van, ön jobbnak gondolja magát?
– Miközben biztos vagyok benne, hogy én tudom legyőzni Tarlóst, az, hogy ki a jobb, végre nem politikusi nyilatkozatok alapján, hanem világos, demokratikus folyamatban dől el. Az előválasztásban pont az a jó, hogy nem a pártok folytatják le zárt ajtók mögött a vitákat, hanem bevonjuk a demokrácia főszereplőit, a választópolgárokat. Csabának több rutinja van, én viszont talán jobban tudom integrálni a változást akarók sokszínű táborát. Erről fognak a budapestiek vélemény mondani.
Hivatalos: Karácsony Gergely is indul a főpolgármesteri előválasztáson | Magyar Hang
A Párbeszéd társelnöke első körben az MSZP-s Horváth Csabával biztosan megmérkőzik.
– A fővárosban 1,3 millió felett van azok száma, akik szavazhatnak. Mit gondol, mennyien fognak elmenni közülük egy ellenzéki előválasztásra?
– Abban már megállapodtunk, hogy az első körben nincs érvényességi küszöb. Azt remélem, hogy pár ezer ember biztosan elmegy, de az is lehet, hogy akár több tízezren is szavazni fognak. Itthon az előválasztás intézményének nincs hagyománya, nincsenek tapasztalatok, de ha van olyan szituáció, amikor érdemes kipróbálni, az éppen egy főpolgármester-jelölt kiválasztása. A megállapodás az, hogy mindenki elfogadja az eredményt, és a nyertes mögé áll.
– Az előválasztás második fordulójában – amikor az első kör győztese Puzsér Róberttel is megmérkőzik – már van egy ötvenezres legitimációs küszöb. Ha nem mennek el ennyien, de a voksolók többsége Puzsér Róbertet támogatná, akkor ön visszalépne a publicista javára?
– Nehezen tudom elképzelni, hogy az előválasztás győztese ne gondolná joggal, hogy a többieknek vissza kell lépniük a javára.
– Ez azt jelenti, hogy visszalépne?
– Nyilvánvalóan nem mindegy, hogy 5 ezer ember szavaz, vagy 45 ezer, de azt nehezen tudom elképzelni, hogy az előválasztás után fennmaradjon a rivalizálás az ellenzéki oldalon. Nagyon fontos az az elv, hogy egy az egy ellen induljon, ezt szerencsére egyre többen így gondolják. Persze nem mindegy, hogy ki az a bizonyos egy: éppen az előválasztás a garancia arra, hogy olyan induló legyen Tarlós István kihívója, aki bírja a budapestiek támogatását.
Puzsér Róbert: Megosztó vagyok, de a programom nem az | Magyar Hang
A Tarlós István által képviselt, vasbetonban és robbanómotorban reprezentálódó Budapestet kívánom leváltani – mondta a Magyar Hangnak a főpolgármesternek készülő publicista. Interjú.
– Ha azt feltételezzük, hogy önnek sikerül az első és a második fordulóban is győznie, akkor mi lesz Puzsér Róbert Sétáló Budapest programjával? Hiszen ön is a zászlajára tűzte a belvárosban az autóforgalom csökkentését.
– A folyamat arra is jó, hogy tanuljunk egymástól, a másik programjából. Ez igaz Horváth Csaba programjára éppúgy, mint Puzsérére. A Sétáló Budapest arról szól, hogy a belvárost autómentesítsük, ez nem áll távol tőlem, de a kérdést a szlogennél összetettebbnek látom, nem is mennék bele a frázisok versenyébe, ezért inkább úgy fogalmaznék, hogy emberi léptékű várost szeretnék.
– Puzsér Róbert is éppen így szokott fogalmazni…
– Jó hír, bár én nem nála olvastam, hanem az urbanisztikai alapirodalomban. Az arról beszél, hogy a nagy megapoliszoknak egyszerre kell tudniuk biztosítani a világvárosi jelleget nagy terekkel és intézményekkel, illetve azt is, hogy ezzel együtt nagyon sok kisvárosból is álljanak. Budapest legnagyobb problémája városszerkezeti szempontból az, hogy van történelmi belvárosa, és van kertvárosi része, a kettő között pedig nincsenek érdemi városközpontok. Vagyis az emberektől nagy mobilitást igényel, ha a kertvárosból például egy színházba akarnak eljutni, ez már nem sétálással megoldható távolság. A kettőt együtt kell fejleszteni: mind a tömegközlekedést, mind pedig a helyi városközpontok kialakítását. Ezt nem lehet pillanatok alatt megvalósítani.
Elkészült Puzsér Róbert programja | Magyar Hang
Komplex anyaggal áll elő a főpolgármesterségre pályázó Puzsér; a Sétáló Budapest mellett többek között lakhatási és egészségügyi témákkal vagy épp a bulinegyed problémáival is foglalkozna – tudta meg a Magyar Hang.
– Vagyis nyitott lenne arra, hogy kitiltsák az autókat a belvárosból?
– Nincs ellenemre, de nem mindegy, hogy mennyi idő alatt, milyen fejlesztésekkel kísérve, ahogy nagyon nem mindegy az sem, hogy egy városban hogyan kommunikálunk a választókkal. Azok a városok, ahol meglépték a forgalomcsillapítást, ott mindig nagyon aktív kommunikáció zajlott, szakaszolva léptették életbe az intézkedéseket. Az mindenképpen elérendő cél, hogy a belvárosban már rövid távon a felére csökkenjen az autóforgalom, hiszen a légszennyezettségi adatok drámaiak.
– Egy ellenzéki főpolgármester ön szerint inkább hasznára vagy kárára válna a városnak?
– Egyértelműen a hasznára. Egy olyan rezsimben élünk, ahol a kormányt csak a társadalmi nyomás érdekli. Pontosan lehetett látni az elmúlt kilenc évben, hogy egy kormánypárti főpolgármester nem tudja megakadályozni azt, hogy a helyi autonómiát fojtogató kormányzás legyen, Budapest pedig elveszítette bevételei felét ebben a folyamatban. Tarlós István nem tudott ebben sikeres lenni, hiszen neki Orbán tulajdonképpen a főnöke, mostani indulásához is Orbántól kért engedélyt. Ez valójában egy alá- és fölérendeltségi viszony közöttük. Engem ilyen nem köt, sőt. Ha én főpolgármester lennék, igenis felvállalnám a konfliktusokat, és a budapestiek akaratát állítanám szembe a kormány központosító politikájával.
– Tarlós István is vállalt konfliktust bőven.
– Szóban. A sorok között olvasni tudóknak talán fel is tűnt. Na de mit ért el? Lehet, hogy tett utalásokat néhány kormánytagra, de nem arról szólt, hogy a központosító hatalommal szemben a budapestieket képviselte volna. Ezt az eredmények is mutatják.
– Hány százalékot adna magának, hogy meg tudja verni Tarlós Istvánt?
– Szerintem ez fifti-fifti. Budapesten a Fidesznek bő egyharmadnyi támogatása volt az országgyűlési választáson, tehát ha az ellenzék egységesül, és jobb köröket fut, akkor bármi lehet. Egy igazi téttel bíró verseny lesz. De legalább ennyire fontos az is, hogy mi van a kerületekben, és ezen keresztül a Fővárosi Közgyűlésben.
– Mit lát, a fővárosi kerületekben lesz együttműködés az ellenzéki pártok között?
– A legtöbb fővárosi kerületben megérett a helyzet a változásra. Ha főpolgármester-jelölt leszek, különösen fontos szerepet vállalok abban, hogy az egy az egy ellen elv a kerületekben is érvényesüljön, ráadásul ennek a realitását is látom. Az utcán már lehet érezni, hogy kialakult egy olyan egység, amelyből nincs visszaút.
– Tudna mondani olyan kerületet, ahol a fideszes vezető jól dolgozik?
– Persze, nem gondolom azt, hogy mindenki gonosz és tehetségtelen, aki a Fideszben politizál.
– Tudna nevet is mondani?
– Tudnék, de nem fogok.
– Ha mégsem lesz főpolgármester-jelölt, a zuglói polgármesteri székért újraindul?
– Esély mindenre van, de engem most nem ez foglalkoztat.
– Az ember szokott B forgatókönyvvel is számolni.
– Azt gondolom, hogy nekem Zuglóban megvan a megfelelő támogatottságom, ezért is volt nehéz meghozni a főpolgármesteri jelöltségről szóló döntésemet. Viszont éppen a Magyar Hangban olvastam a felmérést, hogy Tarlós Istvánnal szemben nekem van a legnagyobb esélyem. És ez felelősséggel jár.
– Múlt szombaton először szólalt fel a túlóratörvény elleni tiltakozásokon. Mire számít, mire futhat ki ez a demonstrációs hullám?
– Önmagában az is nagyon fontos, hogy milyen sokan mentek ki az utcára, de az is, hogy akik utcára hívták őket, azok között ott van a tágabb értelemben vett teljes ellenzék, a civil mozgalmak és a szakszervezetek. A parlamenti pártok, köztük a Párbeszéd képviselői már rengeteget tettek az ügyért – elmentek a falig, sőt azon is túl –, a civilek, a diákok is elképesztő elszántsággal képviseltetik magukat az utcán, ugyanakkor azt is látni kell: akkor lesz igazán eredményes a mozgalom, akkor lesznek elérhetők az ellenzék által eddig nem megszólított választók, ha a szakszervezetek aktívabban lépnek fel.
Lázár János lesz a NER Pozsgay Imréje? | Magyar Hang
Az elmúlt hetekben végre defenzívába szorítottuk a Fideszt – mondja Tordai Bence, aki közös ellenzéki EP-listát szeretne.
– Az ellenzéknek mi a felelőssége?
– Az ellenzéki pártok csapdahelyzetben vannak, tekintettel arra, hogy jön az európai parlamenti választás, és mindenki úgy állt hozzá még néhány hete, hogy külön listák legyenek. Nem érzem katasztrófának, ha valóban ez fog bekövetkezni, bár megjegyzem, hogy ezzel adunk 2-3 mandátumot a Fidesznek, hiszen egy közös lista biztosan több képviselői helyet hozna. Minden zsarnoki hatalom az oszd meg és uralkodj elvét követi, ebben a Fidesz eddig verhetetlen volt, és az ellenzék is ebből a kottából játszott. 2011-ben, amikor a mostani választási törvény tervezete megjelent, én már akkor arról beszéltem, hogy vagy összejön egy teljes ellenzéki egység, vagy nézegetjük a Fideszt hosszú évekig. Azóta ezek a pártok elkezdtek egymás felé nyitottabbá válni, a Jobbikból is kirakták azokat a politikusokat, akiket én nácinak gondolok.
– Van egyeztetés közös EP-listáról?
– Folynak a beszélgetések, igen, ha lesz ellenzéki közös lista, akkor azt mi támogatjuk, rajtam nem fog múlni.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/2. számában jelent meg, 2019. január 11-én.
Hetilapunkat megtalálja az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat még a 2019/2. Magyar Hangban? Itt megnézheti.
