Újabb tájékoztatást tartott a Pak II. beruházással kapcsolatban a fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, ám a lényeget - vagyis a fejlesztés részleteit - illetően nem sok új információ látott napvilágot. A nemzetgazdasági szempontból kulcsfontosságú beruházással kapcsolatos sajtótájékoztatóra szokás szerint nem kapott meghívást a Magyar Hang, ezért más hírportálok – így a Portfólió, a 444, a Pénzcentrum, Privátbankár – beszámolói alapján készítettük el összeállításunkat az elhangzottakról.
Süli János a beruházásért felelős tárca nélküli miniszter az eddigi taktikát követve nem mondott pontos időpontot sem a tervek megszületésére, sem az építkezés kezdetére, főleg nem annak befejezésére. Holott öt évvel ezelőtt még maga Lázár János állította, hogy az első új blokk 2023-ban már üzemelni fog, ehhez képest még a leendő Paks II. tervei sem készültek el. Ha ehhez hozzávesszük az engedélyeztetés évekig elhúzódó procedúráját, akkor minimum 7–10 évet kell várni, mire elkészül és üzemelni kezd a beruházás.
A csúszással kapcsolatban a miniszter mindössze annyit közölt, hogy a korábbi uniós vizsgálatok elhúzódtak, így most az orosz–magyar hitelszerződés átütemezéséről folynak egyeztetések. A módosított szerződést az Országgyűlésnek kell majd jóváhagynia. Amennyiben nem sikerül az orosz féllel megegyezni, akkor a magyar államnak milliárdokat kellene kifizetnie a csúszás miatt. A helyzet komolyságát mutatja, hogy a pénzügyminiszter, Varga Mihály utazik majd rövidesen Moszkvába, hogy elérje a halasztást, és hogy kizárólag akkor kelljen elkezdenünk a törlesztést az orosz fél felé, ha már legalább az egyik új blokk megépült. Az eredeti megállapodás szerint, 2026. március 15-én kellene elutalni az első részletet a 10 milliárd eurós orosz hitelből.
Akár öt évet is csúszhat Paks II. | Magyar Hang
Akár 2032-ig is elhúzódhat Paks II. néven futó beruházás – írja a Népszava. A napilap egyrészt arra alapozza állítását, hogy az atomerőmű bővítésében részt vevő szakemberek is egyre gyakrabban emlegetik ezt a dátumot, másrészt arra, hogy Orbán Viktor is célzott már erre.
Nem véletlenül jegyezte meg Süli, hogy az ország biztonságát kockáztatja az, aki sürgeti a Paks II. beruházást, ugyanis egyedül a Roszatom „izgult” emiatt; az orosz atomenergia-ipari óriás már idén októberben nekiállna az alapozásnak. A miniszter elismerte, eddig 10 olyan számláz állítottak ki, ami a beruházás előkészületeihez köthető, és ezek is ki lettek fizetve. Persze előbb az orosz állam utalt a Roszatomnak, majd a magyar állam is megtette ugyanezt Oroszország felé, holott a szerződés szerint ezt csak 2026-ban kellett volna megtennie. Jogos a kérdés, akkor mire ez a nagy kapkodás?
„Azért fizettünk most, hogy ne tartozzon senki senkinek, ráadásul így nem kamatozik a hitel” - válaszolt a tárca nélküli miniszter, aki arról viszont nem beszélt, hogy most az orosz hitelnél olcsóbb euróhitelből fedezte a kiadásokat a kormány. Azaz, mégse olyan előnyös a magyar fél számára a 2014-ben kötött megállapodás.
Nem tudni, miért menesztették Aszódit | Magyar Hang
Tegnap azonnali hatállyal felmentették Aszódi Attilát, a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásáért felelős államtitkárt. A döntés mindenkit váratlanul ért, mert korábban nem volt hír arról, hogy kifogás merült volna fel munkájával kapcsolatosan. Sőt. Bár csak 2017 óta volt államtitkár, gyakorlatilag már három évvel korábban – miután 2014 januárjában Moszkvában Orbán és Putyin megkötötte az „évszázad üzletét” – felelős volt a paksi erőmű kapacitásfenntartásáért.
Süli János szavai szerint a paksi erőmű létesítési engedélykérelmét akkor adják majd be, ha az biztosan alkalmas lesz az engedélyezésre, így konkrét időpontot ebben az ügyben sem kívánt mondani. Ugyanakkor azt hozzátette, a kalocsai új Duna-híd biztosan elkészül majd, ami azért is hasznos, mert akkor a város laktanyában el lehet helyezni 3500 építőmunkást, akik a hídon járhatnak munkába, ha az építkezés valamikor elkezdődik. Ugyanakkor egy munkásokat kiszolgáló étterem és a hozzá tartozó konyha építését is kilátásba helyezte, valamint hozzátette, Paks úthálózatának felújítása és bővítése továbbra is napirenden van.
A tájékoztatón részt vett William D. Magwood, OECD Nukleáris Energia Ügynökségének (NEA) főigazgatója is, aki azt mondta, a jövőben jelentkező villamosenergia-igények kielégítéséhez komoly beruházásokra van szükség. Az OECD megjelentetett egy tanulmányt arról, hogy atomerőművekre továbbra is szükség van, és ezek jól kiegészítik egymást a megújulókkal. Kijelentette, minden tagországban más lehet a megújuló energiaforrások súlya, és úgy látja, Magyarország is a földrajzi adottságainak megfelelően alakítja energiapolitikáját.
