Úgy tűnik, az ellenzék és a kormányoldal nemcsak az MTVA székházban történteket értékeli homlokegyenest másként, hanem az eset kapcsán előcitált törvényi szabályozásokat is. Trócsányi László igazságügyi miniszter a Népszavának adott interjújában például egyértelműen úgy foglal állást, hogy az Alaptörvényben megfogalmazottak alapján a jogok és felelősségek együtt járnak, és a közintézménybe való belépés joga, a képviselő ellenőrzési joga gyakorlásának eszköze és nem pedig öncél.
Ugyanakkor ennél konkrétabban nem nyilatkozott az ügyben, hiszen mint állította, „egy jogállamban az igazságügyi miniszter folyamatban lévő ügyekben nem foglalhat állást, és ha emlékeznek rá az elmúlt négy és fél évben soha nem is tettem”. Hasonló volt az álláspontja arról a kormányzati gyakorlatról, miszerint amit nem tudott átvinni az Alkotmánybíróságon vagy nemzetközi intézményeken – ilyen például a hajléktalanság kriminalizálása, vagy a Stop, Soros! is –, azt beemeli az Alaptörvénybe.
Az ügyészség szerint jogszerűen dobták ki a képviselőket az MTVA-ból | Magyar Hang
A Központi Nyomozó Főügyészség az MTVA székháznál 2018. december 16-án és 17-én történt események miatt országgyűlési képviselők és más személyek által tett feljelentéseket az azokról készült - 2500 GB terjedelmű, mintegy 1000 óra tartalmú - felvételek alapján elbírálta - közölte honlapján a szervezet hétfőn.
„Folyamatban lévő ügyekről most sem szeretnék beszélni. Franciaországban és Belgiumban is előfordult, hogy az alkotmányozó felülírta az Alkotmánybíróság döntését, de az ilyen ügyek mindenkor kivételesek, ahogy Magyarországon is” - állította a miniszter, aki szerint ráadásul a Stop Soros! Esetében az alkotmányozó nem írta felül az Alkotmánybíróság döntését, hanem a migrációval kapcsolatosan az ország lakossága és a határ védelme tárgyában fogadott el nemzeti szuverenitást védő rendelkezéseket.
Miután Trócsányi a kormánypártok listavezetője a májusi EP-választásokon, ráadásul uniós biztosnak készül, így előfordulhat - vetette fel az interjúban a Népszava - , hogy olyan ügyekben kell majd az EU-t képviselnie, amikben az unió és a magyar kormány álláspontja jelentősen eltér majd. A miniszter úgy véli, egyes tagállamok megbélyegzése, vádlottak padjára ültetése aligha használ az európai egységnek, és abszolút nem tartja szerencsésnek, ha a jogi vitákból politikai vitákká alakítanak át egyesek bizonyos dolgokat, mint például a CEU, vagy éppen a már említett Stop Soros törvénycsomagok ügye. Ugyanakkor kijelentette, az a legfontosabb, hogy az alapszerződésekbe foglaltak legyenek betartva, és ez nem csak a tagállamok, hanem az európai intézmények számára is kötelezettséget jelentsenek.
„A szerződések pedig azt is rögzítik, hogy a tagállamok egyenjogúak. A visegrádi országok ezen alapelvek mellett vesznek részt az unióban” – emelte ki Trócsányi. A politikus úgy fogalmazott, hogy az önálló közigazgatási bíróságok létrehozásával egy régi adósságukat törlesztették, hiszen a legtöbb volt szocialista országban időközben már létrehozták ezeket, csak Magyarországon maradt el mindez.
Miniszter vezeti a Fidesz EP-listáját | Magyar Hang
Döntött a Fidesz elnöksége és választmánya a párt Európai Parlamenti listájáról. A névsort Trócsányi László igazságügyi Miniszter vezeti - írja az Index. Korábban arról szóltak a hírek, hogy Orbán Viktor Trócsányit szánja Navracsics Tibor utódjának az Európai Bizottságba, ugyanakkor a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást.
„Egy sor nemzetközi példa mutatja, hogy a szervezetileg önálló közigazgatási bíróságok ítéletei milyen jogfejlesztő hatással vannak a közigazgatásra és a közigazgatás tudományára. Nem véletlen, hogy a francia és német közigazgatási bíróságok működését Magyarországon is számon tartjuk. Öt éve, a legelső miniszterjelölti parlamenti bizottsági meghallgatásomon jeleztem, hogy a közigazgatási bíráskodással foglalkozni kívánok. Tehát senki ne mondja azt, hogy valami politikai megrendelést teljesítek. Egyébként pedig nem kizárólag a miniszter kezébe kerülnek az igazgatási feladatok, hanem azok megoszlanak a bírói testületek, a bírósági elnökök és a miniszter között” - fogalmazott Trócsányi, és hozzátette, egy új bírósági rendszer kialakítása kapcsán biztosítani kell az alkotmányjogi felelősséget, ezt pedig csak egy interpellálható miniszter útján lehet megvalósítani. Az üggyel kapcsolatban kialakult politikai hisztériát, alaptalan vádaskodásokat visszautasítja, de azt elismerte, ha „később úgy ítéljük meg, hogy bizonyos korrekcióra van szükség – ahogy minden más törvény esetében – akkor annak eleget fogunk tenni.”
Azt kifejezetten tagadta, hogy Patyi Andrásra szabták volna az arra vonatkozó törvényi szabályozást, hogy ki legyen a leendő Közigazgatási Felsőbíróság elnöke.
„Nem tudom, ki lesz a felsőbíróság elnöke, ebben az igazságügyi miniszternek nem osztanak lapot. Számos olyan kiváló közigazgatási bíróval találkozhattam a törvény előkészítése során, aki képes lenne ezt a feladatot magas színvonalon ellátni. Áder János köztársasági elnök úr kellő megfontolás után bizonyára megteszi személyi javaslatát. Csak azt tudom mondani, hogy számos kiváló, a tisztség betöltésére alkalmas bíró van a közigazgatási bírói karban” - mondta el az igazságügyi miniszter.
Mint közölte, a közigazgatási bírói pályázatok nyilvánosak, a pályázókat két bírói önkormányzat is meghallgatja. Az értékelések során az elérhető pontszám 80 százalékát objektív szempontok alapján állapítják meg, a fennmaradó 20 százalékot pedig a meghallgatás alapján a bírói attitűdre, alkalmasságra adják. A miniszter elé kerülő pályázókat így ők választják ki a legjobbak közül, majd a jelöltek nyilvános meghallgatását követően a kiválasztást, amit majd a szakminiszternek indokolnia is kell.
Arra a felvetésre, hogy vajon törvényesnek tartja-e azt, hogy a Munka törvénykönyve módosításakor az ellenzéki képviselők egy perccel később kapják meg a meghívót egy bizottsági ülésre, amin elvileg a parlamenti napirend módosításáról döntenek, mint mikorra az ülést meghirdették.
„A parlamenti életnek mindig megvannak a maga sajátos mozzanatai. A törvények elfogadása rendkívüli körülmények között folyt, de törvényes volt. Az ellenzéki képviselők obstrukciós jellegű megnyilvánulásairól pedig mindenki maga alkosson véleményt. A törvényhozó hatalom és a végrehajtó hatalom e tekintetben elkülönül egymástól” – véleményezte Trócsányi.
Azzal kapcsolatban, hogy hol tart az Orbán Viktor által tavaly bejelentett felülvizsgálata a 2012-ben életbe lépett alkotmánynak, a szakpolitikus közölte, folyik a háttérmunka, korrekciók szóba jöhetnek, és jelentkeznek, ha aktuális lesz. Az O1G-ről elmondta, az ilyen kifejezések visszatetszőek, taszítóak.
„Ami az ügy jogi megítélését illeti, bizonyos vagyok, hogy eltérő álláspontok léteznek, de ha jogi útra terelődne a kérdés, akkor annak végállomása a strasbourgi bíróság lenne” – tette hozzá a miniszter.
